Hatalmas változás jön a Google-nál, több millió magyart is érint
A magyarok kétharmada használja a Chrome-ot, ám a keresőóriásnak most valószínűleg el kell adnia a böngészőjét.
A Google egyik legmenőbb fejlesztése az önmagát vezető autó. Tán csak nem autóhitelezésbe fog a cég, hogy piacra dobja a járgányt? Erről szó sincs, az ok sokkal prózaiabb: egyszerűen nem tudja másba befektetni a készpénzt.
„A Google ugyanis nem fog autóhitelezésbe, pusztán a már meglévő autóhitelekből összecsomagolt, úgynevezett eszközfedezetű értékpapírokat (asset-backed securities, ABS) vásárol a nagy autógyártók finanszírozási részlegeitől. Ez nagyjából azt jelenti, hogy az autóhiteleket kiadó cégek egy befektetési bank közbenjárásával lényegében eladják a követeléseiket az értékpapírok megvásárlóinak, így a jövőbeli hiteltörlesztések is utóbbiakhoz érkeznek (ez az ABS »kamata«).
A hitelt eredetileg kiadó vállalatnak ez jó, mert azonnal készpénzhez jut (amit akár rögtön újból kihitelezhet), nem kell végigvárnia a futamidőt, míg az ABS megvásárlója az azonos lejáratú állampapírnál magasabb hozamot kap a befektetésére, attól függően, hogy milyen kockázati besorolású »szeletet« vásárol meg az autóhitel-követelésekből (a Google kizárólag a legmagasabb besorolásúakat veszi).
És ez az igazi lényeg, mert a zéró hozamkörnyezetben amerikai állampapírokon, betéteken és egyéb majdnem kockázatmentes eszközökön jóformán nulla a hozam (azaz az inflációt is figyelembe véve a befektetett pénz folyamatosan veszít vásárlóértékéből). Muszáj tehát alternatív megoldás felé nézni, miközben azért a kockázatokat is korlátok között kell tartani, a Google azért csak nem kezdhet el tőzsdézni a 43 milliárd dollárjával. Persze hatalmas nagy kaszálásról nincs így sem szó, 2-3 százalékos éves hozam mellett veszik ezeket a papírokat.
Annak ellenére, hogy a WSJ most erre rákapott, a Google portfóliójában már jó ideje szerepelnek hasonló eszközök, csak azok nem autóhitelekre, hanem jelzáloghitelekre épülnek (nyilván nem ugyanaz a sztori, de hasonló a motiváció mögötte). Ugyanígy a Google-nél több mint kétszer nagyobb pénzhalom felett rendelkező Apple-nél is szabad szemmel is látható szeletet tesznek ki ezek az értékpapírok.”