Milton Friedman 100: a szabadság közgazdásza

„Friedman meggyőződése volt, hogy az egyén és privát vállalkozásának szabadsága elválaszthatatlan a társadalom szabadságától, és hogy kizárólag minél állammentesebb viszonyok, nem pedig a bármilyen előjelű etatizmus biztosítja a gazdasági prosperitást és a hosszú távú biztonságot. Közgazdasági érveit sohasem valamilyen steril, üres térben, hanem egy élhető, szabad társadalom reményében vezette elő.

Ha viszont a szabadság híve volt, hogyan adhatott tanácsokat Augusto Pinochet-nek? - hangzik a leggyakoribb vád vele szemben. Hát úgy, hogy soha nem adott tanácsokat Pinochet-nek. Egy magánalapítvány meghívására érkezett Chilébe, az ott tanító/tanácsadó chicagói fiúk meghívására, hogy deregulálja, privatizálja, működőképessé, szabadabbá tegye a hiperinflációs, katinai juntás rögvalóságot. Megtette. Soha nem támogatta a diktatúrát, sőt, minden gazdasági tanácsa arra irányult, hogy fellazítsa a struktúrát.

Ha nincs Friedman, nincs Reagan és Thatcher, ahogy megismertük. Ha nincs Friedman,ha nincs a chicagói iskola, akkor reagonomics sincs, és akkor talán ká-európai rendszerváltás sincs, kínai (egyelőre államkapitalista, de várjuk ki) kváziforradalom sincs. És Milton Friedman nélkül sokkal, sokkal kevesebbet tudnánk arról, milyen szorosan összefügg szabadságunk azzal, hogy a kormányzat lehetőleg csak a forgalomban lévő pénz mennyiségét kontrolllálja, nem pedig az életünket.”