„Pár évvel ezelőtt egy volt kollégám adott egy palack vörösbort, amire aranyszínű filccel ennyi volt firkálva: »Köpcös CabSav« és az évjárat. Annyit útmutatást kaptam még a borhoz, hogy az Alföldön készült - el is könyveltem egy jó barátság végeként a dolgot, mert az alföldi bor számomra az izsáki aranyháromszög csigeréit jelentette. Soha még előítélet emberben nem omlott össze olyan gyorsan, mint a bor megkóstolása után. Ráspi után Köpcös a bizonyíték arra, hogy jó bor az értő ember kezében bárhol készíthető. (...)
A szüret időpontjának megválasztásában legfontosabb a szőlő kóstolása. Jó, ha a mag barna, de ez nem mindig sikerül. Ugyanis a fehér fajtáknál egyérteműen savra szüretelnek: a must 8 gramm/liter savtartalmából forrás után 6 gramm/liter marad. Ehez a savtartalomhoz az Alföldön 18-19-es cukor tartozik.
Léder Zoltán vélénye szerint a Cabernet Sauvignon fajtának csak kevés évjáratban érik be a tanninja megfelelően. (A 2011-es évjárat kóstolásom alapján biztosan beérlelte a tannint.)
A termést kézzel szüretelik, ládákba. Ha az évjárat megkívánja, kétszer szüretelnek.
Az első szüret során leválogatják a zöld, lisztharmatos és rothadó fürtöket. Ebből folyóbor készül, amit nem Köpcös márkanéven hoznak forgalomba viszonteladók által.
A második a főszüret. Itt csak az érett és egészséges fürtöket szüreteleik le. Ez kb. 1-3 héttel az első szüret után következik.
A szőlőt a feldolgozóban bogyózzák – zúzzák.”