Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Minél több kiábrándult hívő mondja le Heti Válasz-előfizetését, annál több közpénzt kell betolni ebbe a rendszerbe.
„A nyolcmillió nagykorú állampolgár több mint 90 százaléka, úgy 7,3 millió ember jelezte a kormánynak: nem kíváncsi a süket propagandarizsára. Akkor sem, ha kérdésekbe csomagolják.
Körülbelül 700 ezer polgárt bírtak sikeresen megszólítani. Ennyire futotta több mint egymilliárd forint elköltésével. Még ha az összes válaszoló szuperlatívuszokban dicséri a kormányt, ez akkor is jóval kevesebb, mint amennyi voksot a totál bukóágra került MSZP kapott 2010-ben. A kormány iránti pozitív érdeklődés leginkább a Marslakók köztévés sorozat nézettségi görbéjére hajaz. (...)
Minél több kiábrándult (és Matolcsy szabadságharca miatt anyagilag is leamortizálódott) hívő mondja le Heti Válasz-előfizetését, kapcsol el a köztévéről és a jobbos csatornákról, annál több közpénzt kell betolni ebbe a rendszerbe, hogy úgy-ahogy működőképes maradjon. A kormánypropaganda iparággá, sőt húzóágazattá nőtte ki magát, ezreknek jelent biztos kenyérkeresetet. Ha ez a buborék kipukkad, nagyobb csapás lesz, mint a Malév és a Nokia itthoni bedőlése.”