„– Mit vár az új pólustól, amely egy hatszázalékos pártból, egy mérhetetlen pártból, egy egyesületből meg egy kommunikációs platformból áll?
– Ezek a szervezetek kiegészítik egymást. Az LMP-nek viszonylag erős a médiajelenléte és az értelmiségi holdudvara. A Szolidaritás olyanokhoz jut el, akikhez mi nem, főképp az alsó középosztályhoz. Több tagszervezete van, mint az LMP-nek tagja, szervezeti ereje versenyképes a nagy pártokéval, igaz, számomra kevésbé kialakultnak tűnik a programja. A Millának pedig óriási szimbolikus ereje van, ez a tőkéje, amit egy pártnak vagy az ellenzék egészének oda fog adni. Azoknak a tíz- vagy százezreknek, akik eljárnak a tüntetéseikre, és a véleményvezéri körüknek nagy szerepe lehet abban, hogy mobilizálják a szavazókat. Ha ezeket a szervezeteket sikerül politikailag egységesen megjeleníteni, akkor az új pólus lehet a legalkalmasabb a bizonytalanok megszólítására.
– Egységesen megjeleníteni vagy beolvasztani?
– Az LMP biztosan nem szeretné őket beolvasztani, és ezt ők sem szeretnék. (...)
– Csigó Péter szociológus szerint az új pólus akár huszonöt százalékot is szerezhet. Merész matematika.
– Óriási a tábor, amelynek nagy része szavazni fog, csak még nem tudja, kire. Ha elindulnak egy irányba, teljesen felborítják a politikai térképet. Jelenleg a legnagyobb pártoknak is csupán egymillió szavazójuk van. A Fidesz lakossági támogatottsága alacsonyabb, mint négy éve a szocialistáké volt. Mégis, másfél évvel a választási kampány kezdete előtt – ami a legnagyobb impulzus lesz – nem lehet megbecsülni egy új formáció támogatottságát. Azok viszont, akik kiábrándultak az MSZP-ből, és már nem szavaznának a Fideszre sem, nem lépnek bele ugyanabba a folyóba. Viszont választhatnak egy olyan új, ideológiailag sokszínűbb formációt, amely erre a politikai kultúrára egyértelműen nemet mond.
– Fontos a politikai kultúra, de emellett hatékonyság, professzionalitás kell, s ez még mindig – finoman szólva – nem süt az LMP-ről.
– Nem lehet valaki egyszerre szűz és profi. (...)
– Lehetséges konstrukció volna, hogy az LMP hozza a civileket, az MSZP a szervezeti struktúrát, Bajnai pedig a kormányzóképességet?
– Elméletileg ez is egy lehetséges forgatókönyv. Akkor tudunk róla érdemben beszélni, ha az új pólus megszerveződik, és leteszi a névjegyét. 2013 tavaszáig eldől, meddig jutunk az említett szervezetekkel, s kiderül az is, hogy amit Mesterházy mond és akar – egyedül indulnak és nyernek –, reális-e. Egy biztos: olyan nincs, hogy egy kormány, amely ilyen borzasztóan kormányoz, a választók akaratából hatalmon maradjon.”