A másik út a szolgáltatások csökkentése. Ennek egyik formája a biztosító által fizetett szolgáltatási csomag szűkítése, magyarán bizonyos ellátásokat, amiket korábban kifizetett az OEP, a jövőben nem fog. Elméletileg ez sem teljesen ésszerűtlen dolog. Vannak elemzési módszerek, amivel az egyes kezelések hatékonyságát lehet vizsgálni. Ilyen például a QALY, ami azt nézi, hogy a kezeléssel mennyi és milyen minőségű életévet nyer a beteg. Ez alapján egy fiatal nőnél a mellrák korai kiszűrésének igen magas a hatékonysága, míg egy idős ember gyógyfürdőjének igen alacsony. Egy efféle elemzéssel meg lehetne mondani, hogy mire nem szabadna költeni, mire kellene, esetleg mire kéne a mainál is többet. Mondanom se kell, hogy a szolgáltatáscsomag kurtításának Magyarországon nincs sok esélye. Eleve beleütközünk abba a problémába, hogy nincs pontosan meghatározva, mi van benne az OEP-es biztosítási csomagunkban, de ha túllépünk ezen az apróságon, a kurtítás előreláthatólag éppen azokat érintené legjobban, akik ma a legaktívabb szavazóréteget adják a választásokon, ezért politikailag semmiképpen sem hatékony eljárás.
A szolgáltatás egyfajta csökkentése az is, ha olcsóbb megoldásokkal vagy a várólisták növelésével a szolgáltatás minőségét rontjuk. A várólisták alkalmazása bizonyos mértékben szintén nem ördögtől való dolog. Szinte mindenhol alkalmazzák, mert jobban ütemezhetővé teszi az ellátást és egyfajta szűrőként is szolgál. Valódi megtakarítással viszont csak akkor jár, ha folyamatosan nő a lista, a várakozó beteg zsebből kifizeti valahol a kezelést, vagy a beteg közben magától meggyógyul, esetleg meghal.
Végül tehát elérkezünk oda, hogy csak a hatékonyság javításával lehet az egészségügy problémáit megoldani. Ennek egyik módját próbálta meg Molnár Lajos, mikor a szabadpiaci verseny felé akarta eltolni az egészségügyet. A piaci verseny valóban hatékonyságra kényszeríti a vállalatokat. Ha nem tudsz elég hatékonyan termelni vagy szolgáltatni, gyorsan lemaradsz a versenyben. A fő probléma ezzel, hogy az egészségügyben nem igazán adottak azok az alapvető feltételek, amik egy jól működő piaci versenyt lehetővé tennének (lásd a tökéletes piac tulajdonságait). Ahol piaci egészségügy van, ott is csak részben működik piaci alapokon, és vagy nagyon rossz hatékonyságú (USA), vagy nagyon pontosan és jól szabályozott (Hollandia). Az egész kialakításának, kiigazításainak és fenntartásának költsége messze meghaladja azt a hatékonyságjavulást, amit elérhetünk vele. Ráadásul a hazai helyzetet ismerve az egész nagyon gyorsan valamilyen combos politikai mutyiba torkollana.