Szeretetország?
Belföld
Magyar Péter színrelépésével valami egészen elemi és mélyről jövő gyűlölet tört a felszínre.
Ft
Ft
19°C
15°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 15.
hétfő
Több pénz, kevesebb szolgáltatás vagy nagyobb hatékonyság
2012. augusztus 23. 08:08
Mi a három lehetséges megoldás a magyar egészségügy alapproblémájára?
2012. augusztus 23. 08:08
Mi tehát az előző posztunkban felvezetett három lehetséges megoldás a magyar egészségügy alapproblémájára? Lehet bővíteni az egészségügyre fordított forrásokat, lehet csökkenteni a szolgáltatásokat, és végül lehet a hatékonyságot javítani, hogy a felhasznált pénzért több szolgáltatást kapjunk.
Több pénzt legkönnyebb a kormánytól kérni. Ezen ügyködik folyamatosan az egészségügyi szakma szinte egésze, és ennek áll ellent folyamatosan a mindenkori kormány. Sőt, az egészségügyet a hiánycsökkentés egyik fő terepének tekintik, Gyurcsány alatt és most is ezen a területen sikerült legjobban csökkenteni a kiadásokat. Lehet még pénzt kérni a lakosságtól is valamilyen hozzájárulás vagy díj, illetve ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosítás formájában. Franciaországban például az ellátásnak csak kb. 70%-át fizeti az állami biztosító, a maradék fedezésére lehet kötni kiegészítő biztosítást, és még ekkor is fizetni kell egy kis vizitdíjat. Magyarországon a szociális népszavazás után erősen kérdéses, hogy ennek a megoldásnak mennyi realitása van.
A másik út a szolgáltatások csökkentése. Ennek egyik formája a biztosító által fizetett szolgáltatási csomag szűkítése, magyarán bizonyos ellátásokat, amiket korábban kifizetett az OEP, a jövőben nem fog. Elméletileg ez sem teljesen ésszerűtlen dolog. Vannak elemzési módszerek, amivel az egyes kezelések hatékonyságát lehet vizsgálni. Ilyen például a QALY, ami azt nézi, hogy a kezeléssel mennyi és milyen minőségű életévet nyer a beteg. Ez alapján egy fiatal nőnél a mellrák korai kiszűrésének igen magas a hatékonysága, míg egy idős ember gyógyfürdőjének igen alacsony. Egy efféle elemzéssel meg lehetne mondani, hogy mire nem szabadna költeni, mire kellene, esetleg mire kéne a mainál is többet. Mondanom se kell, hogy a szolgáltatáscsomag kurtításának Magyarországon nincs sok esélye. Eleve beleütközünk abba a problémába, hogy nincs pontosan meghatározva, mi van benne az OEP-es biztosítási csomagunkban, de ha túllépünk ezen az apróságon, a kurtítás előreláthatólag éppen azokat érintené legjobban, akik ma a legaktívabb szavazóréteget adják a választásokon, ezért politikailag semmiképpen sem hatékony eljárás.
A szolgáltatás egyfajta csökkentése az is, ha olcsóbb megoldásokkal vagy a várólisták növelésével a szolgáltatás minőségét rontjuk. A várólisták alkalmazása bizonyos mértékben szintén nem ördögtől való dolog. Szinte mindenhol alkalmazzák, mert jobban ütemezhetővé teszi az ellátást és egyfajta szűrőként is szolgál. Valódi megtakarítással viszont csak akkor jár, ha folyamatosan nő a lista, a várakozó beteg zsebből kifizeti valahol a kezelést, vagy a beteg közben magától meggyógyul, esetleg meghal.
Végül tehát elérkezünk oda, hogy csak a hatékonyság javításával lehet az egészségügy problémáit megoldani. Ennek egyik módját próbálta meg Molnár Lajos, mikor a szabadpiaci verseny felé akarta eltolni az egészségügyet. A piaci verseny valóban hatékonyságra kényszeríti a vállalatokat. Ha nem tudsz elég hatékonyan termelni vagy szolgáltatni, gyorsan lemaradsz a versenyben. A fő probléma ezzel, hogy az egészségügyben nem igazán adottak azok az alapvető feltételek, amik egy jól működő piaci versenyt lehetővé tennének (lásd a tökéletes piac tulajdonságait). Ahol piaci egészségügy van, ott is csak részben működik piaci alapokon, és vagy nagyon rossz hatékonyságú (USA), vagy nagyon pontosan és jól szabályozott (Hollandia). Az egész kialakításának, kiigazításainak és fenntartásának költsége messze meghaladja azt a hatékonyságjavulást, amit elérhetünk vele. Ráadásul a hazai helyzetet ismerve az egész nagyon gyorsan valamilyen combos politikai mutyiba torkollana.
Most Szócska Miklós az ellenkező irányba indult el. Egy erős központi irányítással próbálják átszervezni az egész rendszert, hogy az hatékonyabban működjön. Először a kórházak államosítását lépték meg, ami önmagában nem jelent túl sokat (el lehet vitatkozni az előnyökről és hátrányokról, de komoly hatása nincs), viszont lehetővé teszi, hogy a helyi lobbi kikerülésével hozzanak meg hatékonyságjavító intézkedéseket. Most tartunk ott, hogy az ellátásokat átszervezik, központosítják, bizonyos helyeken megszüntetik, máshol meg fejlesztik. Ezzel már valódi hatékonyságnövelés érhető el, ha jól csinálják. Ha kevesebb helyen, kevesebb emberrel, kevesebb eszközzel tudják biztosítani ugyanazt az ellátást, akkor ezzel költséget lehet csökkenteni, sőt a minőség is javulhat. Igaz, hogy a betegeknek többet kell utazni, de az egész rendszer fenntarthatósága szempontjából nagy előrelépés lehet. Már ha tényleg jól csinálják.
A másik csodafegyver, amit sokat emlegetnek, a központi beszerzések bevezetése. A nagy vevők mindig jobb áron kapják meg a dolgokat, mert nagy tételeknél a beszállítók hajlamosabbak engedni az árból. Ennek a módszernek az eredményességével kapcsolatban azonban kételyeim vannak. A kisebb vagy rosszul vezetett kórházak esetében valóban jelentős árcsökkenés érhető el a központi beszerzéssel, de a nagyok valószínűleg már most is lealkudott árakon szereznek be mindent. Nem mondom, hogy nem számít a központi beszerzéssel elérhető árcsökkenés, de nem ez fogja kihúzni az egészségügyet a kátyúból.
Sorozatunk harmadik, befejező részében tovább boncolgatjuk az egészségügyi kormányzat lépéseit, az azokban rejlő veszélyeket, és kitérünk a magán-egészségügy jelentőségére és lehetőségeire is.
Ne feledjük: ezt a tervet az ellenzék és a „mértékadó szakértők” kinevették – de az Orbán-kormány megvalósította
Belföld
A kormány 2010-ben vállalt terve az 1 millió új foglalkoztatottról reális elképzelés volt és megvalósult. Giró-Szász András írása.
A Kirk-gyilkosság félreérthetetlen üzenet mindenkinek: kussolsz vagy meghalsz
A baloldaliság, a marxizmus és mindaz, ami belőle kinőtt, a terror és az erőszak bölcsője.
Nincs vége a magyar–portugálnak, határozott üzenetet küldtek a szurkolók
Biztosan lesz még folytatása a történetnek.
Kirk sajnálatos halála szolgáljon elrettentő példaként, hogy hova vezet a balliberális médiumok megállás nélküli hergelése
Külföld
Ha nem lenne büntetőjogi következménye, a magyarországi elvtársak is zokszó nélkül megtennék ugyanezt.
Ezt üzeni a pszichológus az öngyilkosság megelőzésének világnapján
„A kezelés nulladik lépése az egymás irányába tanúsított értő figyelem, amely tiszteletteljes és empatikus!” – hívta fel a társadalom figyelmét Hal Melinda.
Katonai szakértő: szolgálati fegyver biztos nem lehetett Ruszin-Szendi Romulusznál
Önvédelmi fegyvert pedig csak rejtve lehet hordani.
Felfoghatatlan: tízéves gyerekekkel nézette meg Charlie Kirk halálát egy tanár, majd kijelentette, hogy megérdemelte
A szülők megdöbbentek, a tanár ellen eljárást indítottak.
Összesen 75 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Papuska
2012. augusztus 23. 19:27
Számos lehetősége volna az egészségügyi kormányzatnak, hogy az átvett kórházak gazdálkodását, működését elemezzék. Mivel vettek át olyan kórházakat, amelyek jelentős adósságot halmoztak fel, ezközfejlesztésük elmaradt, és így a feladatait nehezen látta el, a betegek elégedetlenek voltak vele. Azután vettek át kórházat, ahol sok volt az adósság, valahogy tartották a szintet, és a betegek mégis elégedettek voltak. Azután vettek át két olyan kórházat, amelyek hasonló, sajátos állami tulajdonban voltak Dunántúlon, nem volt adósságuk, vagy minimális, a kórházakban példamutatóan korszerű eszközök voltak, és a betegek is elégedettek voltak velük. Ráadásul ezek jelentős térségi ellátást is biztosítottak, és egyes speciális szolgáltatásaikkal messziről is betegeket tudtak elcsábítani. Mit gondolnak melyik kórházak módszereit eszközeit, ellátókörzetét bővítette az egészségügyi kormányzat és melyikeket fordítva? Igen jól sejtik, mert ismerik szegény kis hazánkat. A jól működő példája senkit sem érdekelt, azt visszafogták, a problémásnak megadták a lehetőséget, hogy elterjessze a problémáját. Nem lett volna az a jó megoldás, ha a jól működő, de adósságot nem termelő, korszerűen felszerelt kórházak működését másolták volna le az egész rendszerre??? Önök szerint miért nem alkalmazza az egészségügyi vezetés a logikus, kézzel fogható és sikeres kórházak tapasztalatait? Miért kellett az ő feladataikat és hatáskörüket csökkenteni. Szerintem az egészségügyi kormányzat valamikor az iskolában rosszul tanult, és utálja a strébereket!
Válasz erre
2
0
stefanovszky
2012. augusztus 23. 12:02
Én itt most meg leszek kövezve, de leírom.
Én biztosan nem mentenék meg minden áron eleve súlyos, élettel összegyeztethetetlen fejlődési rendellenességgel született újszülötteket, akik többnyire halmozottan sérültek értelmileg is.Valamint, 5-600 gr-mal születetteket sem menteném meg bármi áron. Talán kevesebbet kellene beavatkoznunk a természetbe, és akkor az tenné dolgát. Ez nácizmus, vagy józan ész?
Aztán ugye kellnek speciális intézmények,gyógyszerek,szülő táppánzen,speciális oktatás, kiemelt ilyen-olyan pótlékok,rendszeres orvosi felügyelet, stb.
Válasz erre
5
0
hátakkor
2012. augusztus 23. 11:39
"És mióta etalon a szocik ténykedése? Nem arról volt szó, hogy azok rosszul csinálták? Mert nekem erősen úgy tűnik, hogy rosszul csinálták és ebbéli véleményemet az ország többsége is osztotta. Valami megváltozott?"
azóta ez változott
Válasz erre
0
0
hátakkor
2012. augusztus 23. 10:58
Több pénzt az embereknek, még több pénzt az önkormányzatoknak!
Válasz erre
1
1