A költséghatékony marketing eleve elvárás

„Melyek a legfontosabb elképzeléseid a szövetség jövőjét illetően?

A jelenlegi gazdasági helyzet válságos, ugyanakkor nem érdemes a költségcsökkentésre hivatkozva nyirbálni a marketingtevékenységet, mert annak előbb-utóbb piacszűkítő hatásai lesznek, a marketing nem felesleges tevékenység. A költséghatékony marketing pedig eleve alapvető elvárás egy jól működő cégnél.

Az látszik, hogy ma szakmailag a legkomolyabb gondokkal a kkv-k küzdenek. Elsősorban nekik kell lehetőséget teremteni arra, hogy költséghatékonyan, a tudásukat fejlesztve képesek legyenek növekedési pályára állítani saját cégüket.

Az MMSZ feladata nyilvánvalóan a szakma képviselete, de nem mindegy ennek a munkának a minősége. Szeretném, ha a Szövetség élő szervezetként működne, és a létéből adódó folyamatos egyeztetéseken túl, képessé válna arra, hogy a megfogalmazódó stratégiai irányoknak megfelelően akcióterveket dolgozzon ki: konkrét célokkal, határidőkkel, felelősökkel. Elengedhetetlen a tagok aktív elköteleződése a szövetségi munka iránt, feladatokat kell vállalniuk, kapacitást kell biztosítaniuk a közös munkára, ugyanis a hazai piac vállalkozásai állandó hátrányban van a külföldi, nyugati piaci szereplőkhöz képest, és ebben a versenyben csak magunkra, a saját kreativitásunkra és ügyességünkre számíthatunk. Nagyra becsülöm, amit Kozák Ákos és a korábbi csapat letett az asztalra, és éppen ezek az eredmények azok, amelyek arra ösztönöznek, hogy folytassam, fejlesszem a szövetség tevékenységét.

Hol látod az MMSZ helyét a számos szakmai szövetség között?

A Direkt Marketing Szövetséget, a Reklámszövetséget, a Piackutatók Szövetségét nem lehet, és nem is szabad megkerülni, ezekben ugyanis egy-egy szűkebb területen folyik specifikus, mélyreható munka, amit az MMSZ elismer és támogat. Az MMSZ szerepe hozzájuk képest általánosabb, horizontálisabb, integráló jellegű. A mi feladatunk, hogy az összes részterületre általánosságban legyen rálátásunk, bővítsük a tudásbázist, lássuk a szakterületek egymáshoz való viszonyát, hogy azok hogyan támogathatják egymást a hatékony kommunikációban, és ebből felépítve határozzuk meg a szakma általános fejlődési irányait. Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy ez az integráló jelleg nem szervezeti, hanem szakmai, tehát az MMSZ nem a többi szervezet fölé pozícionálja magát, a velük való munkát partnerként, egyenrangú felekként tudom csak elképzelni.

Miben látod ma a marketing szakmai és morális kihívásait?

A legnagyobb kihívást az elmélet és a gyakorlat közelítésében látom. A marketing annyira gyorsan fejlődő tudományág, hogy az elmélet nem tudja a gyakorlatot a szükséges ütemben követni. Eközben az akadémiai szereplők feladata, hogy a gyakorlati szakemberek számára útmutatóval szolgáljanak a munkájukhoz. Az utóbbi években az akadémiai szektor háttérbe szorult a Szövetségben, de a szervezet legitimációja miatt is szükség vannak arra, hogy az elméleti szakemberek ismét részt vegyenek a munkában. Ki kell alakulnia egy egészséges egyensúlynak a két terület között.

Morális szempontból azt látom, hogy a kiélezett piaci verseny felerősítette az elszigetelődést, kialakított egy ellenségképet mindenkiben. Gyakran tapasztalom szakmai rendezvényeken, hogy kitűnő előadások hangozhatnának el, csak éppen az a két-három legfontosabb gondolat hiányzik belőlük, amit azért nem publikálnak az előadók, mert érzik a versenyt, féltik a megszerzett tudást, tapasztalatot. Meg kell értetni a szakemberekkel, hogy a közös metszet megtalálásával, az együttműködési lehetőségek kihasználásával mindannyian gazdagodhatunk, létrejöhet egy mindenki számára hasznos, közös tudástár.”