A természetfeletti darabkái

2012. augusztus 23. 11:09

Mindenki valamiféle belső hittel alkot, ez nem is különleges.

2012. augusztus 23. 11:09
Aknay János
Ars Sacra

„Mióta foglalkoztat művészként a szakralitás témája?

Úgy ’64 körül festettem magamról egy önarcképet, Szent Ivánként, ahol gombafejű szentet csináltam magamból. Benne volt a gimnáziumi művészettörténet tanulás élménye is, de a neveltetésem is tette – vannak előzményei tehát.

A Nagyapám halálakor tőle vettem búcsút azzal a képemmel, ahol fehéres térben egy fehéres fejfa áll. Ez a kép azóta a műtermemben áll, sokan mondják rá, »beérett, jól sikerült munka«. Pedig 18 évesen még nem is volt annyi a kezemben, de az élmény nagy hatással volt rám.

Ahogyan a Szentendrére való kiköltözésem is. Maga a város, és az atmoszféra, amit még a nagybányaiak, Vajda Lajos, Kornis Dezső, Barcsay Jenő ott hagytak. Megérintett és fogékony voltam arra a szakralitásra, ami kimondva, kimondatlanul ott volt a levegőben. A műveim nagy része ezzel együtt profán, világi módon szakrális, de hittel van festve. Nyilván mindenki valamiféle belső hittel alkot, ez nem is különleges.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!