Mindenki valamiféle belső hittel alkot, ez nem is különleges.
„Mióta foglalkoztat művészként a szakralitás témája?
Úgy ’64 körül festettem magamról egy önarcképet, Szent Ivánként, ahol gombafejű szentet csináltam magamból. Benne volt a gimnáziumi művészettörténet tanulás élménye is, de a neveltetésem is tette – vannak előzményei tehát.
A Nagyapám halálakor tőle vettem búcsút azzal a képemmel, ahol fehéres térben egy fehéres fejfa áll. Ez a kép azóta a műtermemben áll, sokan mondják rá, »beérett, jól sikerült munka«. Pedig 18 évesen még nem is volt annyi a kezemben, de az élmény nagy hatással volt rám.
Ahogyan a Szentendrére való kiköltözésem is. Maga a város, és az atmoszféra, amit még a nagybányaiak, Vajda Lajos, Kornis Dezső, Barcsay Jenő ott hagytak. Megérintett és fogékony voltam arra a szakralitásra, ami kimondva, kimondatlanul ott volt a levegőben. A műveim nagy része ezzel együtt profán, világi módon szakrális, de hittel van festve. Nyilván mindenki valamiféle belső hittel alkot, ez nem is különleges.”
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
A pszichológusprofesszor kijelentette, „a halloween szimbólumai az eredendő halálfélelem átkeretezésének eszközévé váltak”.
Az értelmes és hasznos innováció alapja a természet tanulmányozása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
