Kell a referendumon az érvényességi küszöb

„Ebből az következik, hogy amennyiben július 29-én olyan körülmények között rendezik meg a referendumot, hogy nem jelenik meg a választói névjegyzékben szereplő polgárok fele plusz egy százaléka, akkor annak a népszavazásnak az eredményét nem lehet érvényesnek tekinteni?

A jelenleg hatályos törvények szerint ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, azon meg kell jelenjen a választói névjegyzékben szereplő választópolgárok fele plusz egy fő. Ez az érvényességi kvórum. Ez a törvény jelenleg érvényben van.

Az alkotmánybíróság tagjai körében miként csapódott le a kormány ama rendelete, amellyel szűkítette a taláros testület hatáskörét, és amelyet Önök az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánítottak?

Tisztségemnél fogva nem véleményezhetem a kormány döntését. Az alkotmánybíróság úgy döntött, ahogy eddig is értékelte ezt a kérdést: abban az esetben, ha a parlamentnek olyan döntései vannak, amelyek alkotmányossági elveket és értékeket sértenek, akkor ebben a kérdésben a taláros testület illetékes. (...)

Bukaresti román sajtóorgánumokban olyan vélekedések láttak napvilágot, miszerint Ön a mérleg nyelve szerepét töltötte be, amikor az alkotmánybíróság elutasította a Traian Băsescu által a felfüggesztéséről született parlamenti határozat ellen beterjesztett óvását.

Nem kommentálom ezeket a véleményeket. Engem a romániai sajtó általában – kivéve a magyar nyelvű médiát – mindig a mérleg nyelveként próbál beállítani, ha igaz, ha nem. Lévén, hogy a szavazás titkos, nem lehet tudni, hogy ki miért szavazott egyféleképpen vagy másféleképpen. De hát már megszoktam, hogy hol nemzeti hős vagyok, hol pedig áruló. Nehéz ebben a helyzetben lenni, de nem kommentálom.

Arról mi a véleménye, hogy elszaporodtak azok a vélemények, miszerint a romániai alkotmánybíróság erős politikai befolyás alatt áll?

Én csupán a magam nevében tudok beszélni. Személy szerint egyetlen esetben sem nehezedett rám politikai nyomás a tekintetben, hogy miként kellene szavazzak vagy mit kellene tegyek az alkotmánybíróságban. Mindezt nyugodt lelkiismerettel ki merem jelenteni, nemcsak újságíróknak, hanem a barátaimnak is. Nem tudom elfogadni azt a megközelítést, hogy politikai nyomás érné az alkotmánybíróságot.”