Megszólalt Kelemen Hunor a román elnökválasztás után: felvázolta az RDMSZ előtti időszakot
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Nem lennék meglepve, ha a Ponta-kormány egy telivér xenofób kampánnyal vágná ki magát szorult helyzetéből.
„Mi történt? 2002-ben kormányrendelet alapján egy restitúciós bizottság visszaszolgáltatta a Székelyföld egyik legpatinásabb oktatási intézményének épületét a reformátusoknak. Az egyház szerette volna visszakapni az egykor a szintén a tulajdonában álló tanári lakásokat is, ám azok – egyébként magyar nemzetiségű – bérlői feljelentést tettek és az egész visszaszolgáltatást megtámadták. Mondván, a véglegesen az 1870-es évekre elkészült iskola nagyobb részt közadakozásból épült. Ezért arra a református egyház nem jogosult, legfeljebb a város, az állam, vagy a »székely közösség«, amely persze jogi személyiségként a rendiség eltörlése óta nem létezik. E teljesen kicsavart logikából az következne: aki mondjuk valaha templomépítésre vagy harangláb-állításra adakozott, az résztulajdonosa az épületnek...
Hiába jelezte a város, hogy semmilyen követelése nincs, hiába mutatták be a bíróságnak az államosítás előtti telekkönyvet, hiába szögezte le a vagyont elrabló 1948-as államosítási törvény, hogy az épületet az egyháztól veszik el, hiába állapította meg jogerősen a brassói táblabíróság 2006-ban a reformátusok tulajdonjogát, a buzău-i igazságszolgáltatást ez nem hatotta meg. A restitúciós bizottság három tagját – Markó Attila akkori RMDSZ-es államtitkárt, Marosán Tamást, a református egyház egykori jogtanácsosát és Silviu Climet, a román igazságügyi tárca volt jogászát – első fokon három-három év börtönbüntetésre ítélte; a magyarokat letöltendőre. Egyben megsemmisítette a visszaszolgáltatást és komoly pénzbüntetést szabott ki az egyházra. A döntés nemcsak az egyedi esetben alkalmas a román jogállamba vetett hit maradékának elporlasztására, hanem megnyithatja az utat a többi, kínkeservesen kiverekedett egyházi ingatlan visszaállamosítása előtt.
Nem lennék meglepve, ha a multikulturális elkötelezettségét már a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karának ügyében is megmutató Ponta-kormány egy telivér xenofób kampánnyal vágná ki magát szorult helyzetéből. És a sepsiszentgyörgyi eset mintájára másutt is hirtelen abajgatni kezdenék a román államot nyilván aljas módon megkárosító magyar egyházakat.”