„Már az év elején is egyértelmű volt, hogy az idei Hófehérke Vs. Hófehérke-meccset nem a Julia Roberts-féle giccsparádé nyeri meg, de a Universaltól azért többet vártunk volna az Alkonyat-franchise középkorba átkonvertált verziójánál. Charlize Theron és a díszlet gyönyörű, a törpéknek van pár jó viccük, minden más felejthető a Hófehérke és a vadászban.
Nem véletlen, hogy a filmet a hangzatos »Az Alice Csodaországban producerétől«-szlogennel reklámozzák: pont ugyanazok a hibái, mint Tim Burton félresikerült blockbusterének. A Disney exfőnöke, Joe Roth most is arra adott milliókat, hogy egy jól ismert mesét pakoljanak tele horrorisztikus elemekkel és befüvezve megálmodott, giccsbe hajló díszletekkel, a főszereplő ártatlan kislányból pedig kardos-páncélos Ripley hadnagy legyen. Sajnos a Hófehér és a vadász dark fantasynak túl vidám és érzelgős lett, A herceg menyasszonyához hasonló, kedves tündérmeseként viszont nem tud működni, mert nyomasztóan sok benne a vér, a sár meg a kibelezett kismadár.
A komor hangulat és a baljós látványvilág az elején még tökéletes. A szereplők mocskosak, izzadtak és minden második jelenetben térdig gázolnak a lószarban. A csábításra és királyölésre szakosodott boszorkány (Charlize Theron) nagyon gonosz, nagyon szép, ráadásul a textilt, illetve a hollótollakból készült nagyestélyit is ledobja: ha még a szexjeleneteit is premier plánban mutatnák, Trónok harca-duplaepizódnak is beillene az új Hófehérke.”