„Az igazán fajsúlyos országok látványosan lenézték a riói konferenciát, a legfőbb vezetők Mexikóvárosban adtak egymásnak randevút, mint a G20-országok vezetői. Ott pénzről és befolyásról volt szó, mostani eseményekről, így Camerontól Obamáig mindenki inkább odament, majd hazatért, Rióba pedig nem látta értelmét ellátogatni. Lemaradt így a zöldszervezetek tobzódásáról, amelyek szerint egyetlen út áll előttünk, mégpedig a zöldfordulat, amely csodásan hangzik, csak nem olyan hatékony, mint a fekete, olajos, koszos, azaz a mostani. Nem kizárt, hogy a zöldfordulat egy nap bekövetkezik, már most is nagy üzlet a környezetvédelem, de kérdéses, hogy mikortól éri meg a befektetőknek a környezetet megóvni, mert egyelőre a kihasználása sokkal jobban fizet.
A résztvevők többsége szerint Rio egyértelmű kudarc, hiszen húsz évvel az előző konferencia után ugyanúgy nem tudjuk, ötven év múlva él-e majd sivatagi róka Kecskemét környékén. Az egyetlen esemény, ahol értelmes felvetések hangzottak el, az őshonos indiánok alternatív találkozója volt, öt kilométerre a Rio+20 konferencia-központjától. A Kari-Oca II résztvevői közül egyesek kilenc napot utaztak a brazil nagyvárosba távoli otthonaiktól. Az ő üzenetük nagyon egyszerű: mindent hagyjatok a föld alatt, ami ott van. Enomenga, az ecuadori quehueri’ono közösség vezetője szerint mostantól tovább erősítik népeik összetartozását, és az eddiginél is keményebben szembe fognak szállni azokkal, akik ősi földjeiket ki akarják fosztani.
Ez lenne ám az igazi zöldfordulat!”