„Fontos, hogy a kormány elítéli Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi inzultálását. Tiszteletre méltó gesztus, hogy Áder János köztársasági elnök személyes látogatást tett nála. Rokonszenves, hogy e látogatásról a sajtó csak utóbb szerzett tudomást, és nem lett belőle médiaesemény. Mondhatnánk, ez a lényeg, a részleteknek meg nincs jelentőségük, de ezzel így épp azt kennénk el, amiről beszélni kell. (...)
A főrabbit ért agresszió miatt óriási a fölháborodás, a tiltakozás. A Kormányszóvivői Iroda például kiadott egy nagyon is indokolt közleményt, amely világossá teszi, hogy a kormány a legszigorúbban fellép minden szélsőséges, rasszista, antiszemita megnyilvánulás ellen, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűlölködő és az európai normákkal összeegyeztethetetlen hangokat visszaszorítsa.
Ez a »mindent megtesz«, ez foglalkoztat most bennünket.
Ezután nem szervezünk ünnepélyes újratemetést egykori nyilas képviselőnek? Ezentúl a náci beszéd nem lehet az írói munkásság része? Törvény tiltja majd a holokauszttagadást, de még a vészkorszak relativizálását is? Elzárás jár a focihuligánnak a mocskos-zsidózásért, a graffitisnek meg azért, mert horogkereszteket firkál a házfalakra? Betiltják a bornírt, uszító, fasiszta könyvek kiadását és nyílt árusítását? A médiahatóság kicenzúrázhatja a jobbszéli lapokból a mocskolódó, rasszista írásokat?”