„Jókai Mór az 1870-es években Balatonfüreden regényeket, pár házzal odébb Csemegi Károly egyenesen jogtörténelmet írt: a nevéhez fűződő büntető törvénykönyv részlegesen egészen 1961-ig hatályban maradt. Azóta két új Btk. született, ám a Csemegi-kódex máig gyakori hivatkozási alap maradt.
Hétfőn a parlament elfogadta a negyedik magyar büntető törvénykönyvet, ám hogy osztozik-e sokat emlegetett elődje sorsában, az kétséges. Csemegi két évig dolgozott a maga kódexén, majd a szöveget két esztendeig csiszolták, a parlament pedig másfél éven át vitatkozott rajta, mielőtt elfogadta. Most nem tudni, hogy a törvénynek ki a szerzője, azt viszont igen: beterjesztését korántsem előzte meg olyan alapos munka, mint amilyet a hajdani ügyvéd végzett, s a parlamentnek is elég volt két hónap – két-három napnyi vita –, hogy áldását adja rá.
Csemegi a maga idejében modern Btk.-t állított össze. A mostani jóindulattal is legfeljebb Janus-arcúnak minősíthető: egyes elemeiben korszerűnek tűnik, ám összességében a múlt századi büntetőpolitika szemléletmódját tükrözi. A szankciórendszer középpontjában ugyanis változatlanul a szabadságvesztés áll, s nem az a kérdés, hogy kit, hanem hogy mennyi időre csukjanak rács mögé. (...)”