Arccal harmincas évek felé

„Arccal a harmincas évek felé, a megoldás is ez lenne. Mondjuk kezdjük kétezer-harminccal, aki idén születik, akkor lesz tizennyolc éves. Akarjuk, hogy akkor is legyenek tizennyolc éves reformátusok? Akkor nézzünk most a szüleikre, ma ők a húsz-harminc évesek. Itt vannak ám, és kérdeznek, kapcsolódnának, közelednének. Mert problémáik vannak, örömeik vannak. Lakáshiteltörlesztés, határon túlra ingázás, önismereti és párkapcsolati krízis, pályakezdők munkanélkülisége, közéleti kiégés. Spirituális élmény keresése, közösség alakításának a vágya, felszabadult öröm a hitben testvérekkel, egy olyan istentisztelet, ahova bárkit elhozhat, mert tudja, hogy érteni fogja. Nem kell kidobni a múltat, csak két emlékezés közé tegyünk be nyolc mának üzenő alkalmat, teremtsük meg a feltételeket,  dolgozzunk, hogy behozzuk a hátrányunkat, hogy megkönnyítsük a becsatlakozást! Éljen az új fordítású káté, de legyen mellé életszagú magyarázat is. Éljenek a régi zsoltárok, de ne elitista énekeskönyvünk legyen, hanem kortárs dallamokat is felvállaló. Éljen a legújabb fordítású Biblia, de legyen hozzá érthető, egészséges, kreatív prédikátor is.”