Orbán bebizonyította alkalmatlanságát a vezetésre
Egy fröccsöntő kisiparos is tudja, hogy csak azt érdemes gyártani, amit el is tud adni.
Fidesz egyenes vonalat húz a Horthy-korszak feudalizmusa és a globalizált kapitalizmus kiszolgáltatottsága közé.
A kínai kaszárnyakapitalizmus iránt sóvárogva heves huszonegyedikszázadozással körítve írta Reakciósnak lenni című cikkében a Terror Háza igazgatója, hogy »olcsó, kisigényű, jól képzett, szorgalmas munkaerő áll szemben a mi elkényelmesedett, nagyigényű, ellustult és főleg felelősséget vállalni nem akaró dolgozóinkkal.« Azt most hagyjuk is, hogy Bokrost megszégyenítő neokonzervatív pamfletje tele van belső ellentmondásokkal, amikor például a kínai csereszabatos munkaerő hatékonyságának magasztalása után azt mondja, hogy nem szabad, hogy a »gazdasági hasznosság kizárólagosságát elfogadva gondolkodjunk«. Jó reggelt, igazgató asszony! "»Nagyigényű, ellustult, elkényelmesedett« - mi ez, ha nem a kaszárnyakapitalizmus hatékonyság-elvének emelt obszcén verbális oltár? Teljesen igaza volt a Munkások Újságának, hogy lecsapott az idézetre, mint ahogy az Éhség Menetét szervező Komjáthi Imrével is csak egyetérteni tudok. Még ha valaki meggyőződéses úri-jobboldali, akkor sem beszélhet így honfitársairól, sok millió magyarról. Még akkor sem, ha igaza lenne, akkor meg pláne nem, ha nincs igaza. Nem parasztozunk, nem prolizunk, nem cigányozunk, nem sajnáljuk le a munkavállalókat – ez ilyen egyszerű.(...)
Amikor a népszavazást kezdeményeztük, amikor keményen tiltakoztunk a munka törvénykönyve ellen, amikor az új alkotmány bírálatakor az egyik leghangsúlyosabb elemként épp a szociális jogok lerombolását kezeltük, akkor ezt az úri-jobboldali szemléletet kritizáltuk. A Fidesz egyenes vonalat húz a Horthy-korszak feudalizmusa és a globalizált kapitalizmus kiszolgáltatottsága közé, és saját oligarcháinak helyzetbe hozásával építi a 19. századot megszégyenítő 21. századi új feudalizmust. A kormányprogram szintjére emelt Fideszes úri-jobboldali világnézet veleje, hogy csak azokra van szükség, akik saját erejükből sikeresek. Akik átlagos keresetűek, akik minimálbéren élnek túl, akik a gettók nincstelenjei vagy a falvak száműzöttjei, akik segítségre szorulnának, akiknek nincs elég vagyona nagyvállalkozóvá válni, a devizahitelt előtörleszteni vagy az egyetemi tandíjat kifizetni, arra nincs szüksége a Nemzeti Oligarchák Rendszerének. Annak ott a Taigetosz.”