Közös költség és adózás

„Szokott Ön a barátaival politizálni? És társasházi közgyűlésre járni? A két kérdés azért tartozhat össze, mert a társasházakban nagyon hasonló kérdésekkel szembesülhetünk, mint az országos politikában. Bizonyos célok érdekében egyezségeket, alkukat kell kötni olyan emberekkel, akiket egyébként néha a hátunk közepére kívánunk. Egyszerre szeretnénk szebb, jobb állapotú, otthonosabb társasházat és alacsonyabb közös költséget. De hogyan vehetünk részt értelmesen a társasházi-közösségi vitákban?

Aki már volt társasházi közgyűlésen, tudja, hogy a legtöbb vitát nem az szokta jelenteni, hogy ki söpör el a ház előtt, vagy éppen hol legyen a biciklitároló, hanem az a nagyon egyszerű és anyagias kérdés, hogy mennyi is legyen a közös költség, és azt hogyan számítsák ki. Vagyis az, hogy miképp álljon össze a társasházi közös költségvetés bevételi, azaz adóoldala.

Biztos sokan megélték a parttalan vitát a vízórások és vízóra nélküliek közt, vagy épp arról, hogy a ki mennyire használja a kukákat, és ezért mennyi a jogos hozzájárulása. Ha jóban akarunk lenni a közös képviselővel, vagy csak a szomszéd néninek akarjuk megcsillogtatni intellektusunkat, itt a lehetőség, hogy közgazdászként ezt megtegyük - vagy éppen örökre megutáltassuk magunkat, mint felesleges okostojások...

Még mielőtt nekiállnánk, és a közgyűlésre is magunkkal cipelt laptopon elkezdenénk excelben varázsolni, hogy akkor kinek és mennyit is kell fizetnie, érdemes pár alapelvet tisztázni:

1.

Konszenzus

: A közös költség számításában érdemes a közös többszöröst megtalálni. Azok a legjobb szabályok, amiket mindenki elfogad, mindenki magáénak érez. Ha valaki úgy érzi, a többség rákényszerítette az akaratát, az más kérdésekben sem lesz kompromisszumkész - az ellenségeskedés pedig a ház működését áshatja alá.

2.

Méltányosság

: A közös költségeket úgy kell megszabni, hogy az igazodjon a lakók fizetési képességéhez. Hosszú és felesleges viták forrása, valamint nemfizetés lehet a vége annak, ha valaki úgy érzi, többet fizet annál, mint ami méltányos lenne.

3.

Megfigyelhetőség

: A közös költség alapja valami olyan dolog kell legyen, ami evidens, mindenki számára nyilvánvaló. Így a viták során a konszenzuskeresés alapja is lehet.

Az alapelvek tisztázása után nézzünk pár adóelméleti szempontból is megtámogatott, gyakorlati közösköltség-megoldást, és vegyük végig az előnyöket és hátrányokat.”