Orbán lelkének karbantartója

„Nem lehet tudni, hogy e nagy semmittevésnek valójában mi az oka. Talán az, hogy a lelkész úr nem ismeri a társadalmat a maga mélységében. Az is megeshet, nagyon is azt hiszi, ismeri a teljes mélységében, és e vélt tudásával fölvértezve a fölzárkóztatásról vallott és kinyilvánított hite kimerül abban, hogy az úgynevezett liberális mételytől szabadulni kell, mert azt a társadalom gyomra soha be nem veszi. (...)

Balog Zoltán az elmúlt két évben oly tökélyre vitte a semmittevést és a kártékony nyilatkozatokat, hogy most a humántárca élén találhatja magát, amiben az a lenyűgözően szép, hogy elődje, Réthelyi professzor úr valójában soha senkivel nem konfrontálódott, mert ahhoz is gyenge volt, de úgy látszik, a konfrontáció hiánya is kevés volt ahhoz, hogy tevékenységét eredményesnek minősítsék. Meglehet, ahhoz inkább neki sem kellett volna csinálnia semmit, legföljebb nyilatkozgatni. S bár nem nagyon tűnt föl, ezek szerint valamit mégis kellett tennie, hiszen távozik. Balog lelkész úr pedig olyan területek képviseletére szegődik immár, mint az egészségügy, a szociális szféra vagy az oktatás – jó miniszter lesz, már nem kell csinálnia semmit: a közoktatás garantálja a munkaalapú társadalmat, segély helyett pedig jöhetnek az Erzsébet-utalványok, szegény, szegény nyomorultak, de legalább Orbán Viktor lelke jól van, köszöni szépen.”