Pont a Széll fújja a recessziót: az állami visszafogások hatására tovább csökken a gazdasági növekedés.
„Friss brüsszeli jelzés szerint az idén és jövőre is az európai uniós normák alatt lesz a magyarországi központi költségvetés hiánya – tulajdoníthatóan a hetekkel ezelőtt bemutatott új kormányzati intézkedéseknek (Széll Kálmán-terv 2.0-s változata és az aktualizált konvergenciaprogram). Jól értesült források már tudni vélik, hogy az alacsony, három százalék alatti államháztartási deficitnek és a prezentált költségvetési pályának köszönhetően lekerülhetünk a szégyenpadról: 2004 óta tart ellenünk a túlzott deficit miatti eljárás Brüsszelben. Ha ez összejön, mármint megszűnik ellenünk a procedúra, és nem zárják el a kohéziós pénzcsapokat, a kormány elkönyvelhet végre egy igazi makrogazdasági sikersztorit!
Ez viszont csak az egyik szemünk, amely nevet. A másik szemünk azonban sír: a közösség fővárosából idénre recessziót, jövőre pedig egyszázalékos gazdasági növekedést jósolnak. Utóbbi pont annyi, mint amekkora bővülést regisztráltak 1996-ban – a Bokros-csomagot követően.
Amúgy a kérdés jogos: kiigazításnak vagy megszorításnak minősül-e a Széll Kálmán-terv 2.0-s változata?
Miután ezek a fogalmak közgazdaságilag amúgy sem vegytiszták, amióta pedig a nagypolitika kisajátította őket, még nehezebb ebben a keretben erről diskurzust folytatni. Ugyanakkor minden egyensúlyjavító lépés kiigazításnak tekinthető. Ezek közül az a megszorítás, amely »rossz szerkezetű« vagyis nincs igazán érdemi növekedésösztönző hatása, így a rövid távú költségekkel szemben nem áll ott a hosszú távú hasznok lehetősége. Ez alapján az új Széll Kálmán-terv nagyrészt – mintegy hetven százalékban – inkább megszorító jellegű.
A Széll-program második verziója leegyszerűsítve könnyen beszedhető, politikailag viszonylag kényelmes adónövelésről szól, amelynek rövid távon keresletszűkítő hatása van, hosszabb távon pedig növekedési kockázatokat hordoz. Friss szakértői anyagában nem pusztán az Európai Bizottság int erre, hanem felmérésükben a Raiffeisen Bank szakértői is erre a következtetésre jutottak. Pont a Széll fújja a recessziót: az állami visszafogások hatására tovább csökken a gazdasági növekedés. Nagyjából ezt hozta ki összefoglalójából a Portfolio.hu, miszerint 2012 egészében recessziót várnak a közgazdászok, eközben az infláció viszont megugrik.”
A német gazdaság hosszabb ideje küzd versenyképességi problémákkal, és egyelőre nem látszik, mikor jöhet el a fordulat legfontosabb külpiacunkon – amit az augusztusi ipari termelési adatok is tükröznek. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése szerint a hazai ipari teljesítmény érdemi felpattanása várhatóan csak jövőre következhet be, amennyiben a német gazdaság helyreáll és a belső kereslet is tovább élénkül.
Volt némi halvány remény 2024-ben egy minimális, 0,3 százalékos gazdasági bővülésre. De még ezt az előrejelzést is le kellett rontani. A Scholz-kormány egyre nagyobb kutyaszorítóba kerül.
Az elmúlt két évben harmadszorra emelik a közétkeztetés árát – emlékeztetett a hódmezővásárhelyi Fidesz Facebook-oldalán.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nem jó hír hazánknak sem, hogy gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. A múlt héten átfutottuk a Spiegel gazdasági rovatát, és nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. Már maguk a németek sem igazán tudják, miképp lehetne ebből a helyzetből kikecmeregni.
Megszólalt az ügyben a magyar külügy is, alapos és gyors vizsgálatot követelnek Karim Khan ügyében.
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
