Pont a Széll fújja a recessziót: az állami visszafogások hatására tovább csökken a gazdasági növekedés.
„Friss brüsszeli jelzés szerint az idén és jövőre is az európai uniós normák alatt lesz a magyarországi központi költségvetés hiánya – tulajdoníthatóan a hetekkel ezelőtt bemutatott új kormányzati intézkedéseknek (Széll Kálmán-terv 2.0-s változata és az aktualizált konvergenciaprogram). Jól értesült források már tudni vélik, hogy az alacsony, három százalék alatti államháztartási deficitnek és a prezentált költségvetési pályának köszönhetően lekerülhetünk a szégyenpadról: 2004 óta tart ellenünk a túlzott deficit miatti eljárás Brüsszelben. Ha ez összejön, mármint megszűnik ellenünk a procedúra, és nem zárják el a kohéziós pénzcsapokat, a kormány elkönyvelhet végre egy igazi makrogazdasági sikersztorit!
Ez viszont csak az egyik szemünk, amely nevet. A másik szemünk azonban sír: a közösség fővárosából idénre recessziót, jövőre pedig egyszázalékos gazdasági növekedést jósolnak. Utóbbi pont annyi, mint amekkora bővülést regisztráltak 1996-ban – a Bokros-csomagot követően.
Amúgy a kérdés jogos: kiigazításnak vagy megszorításnak minősül-e a Széll Kálmán-terv 2.0-s változata?
Miután ezek a fogalmak közgazdaságilag amúgy sem vegytiszták, amióta pedig a nagypolitika kisajátította őket, még nehezebb ebben a keretben erről diskurzust folytatni. Ugyanakkor minden egyensúlyjavító lépés kiigazításnak tekinthető. Ezek közül az a megszorítás, amely »rossz szerkezetű« vagyis nincs igazán érdemi növekedésösztönző hatása, így a rövid távú költségekkel szemben nem áll ott a hosszú távú hasznok lehetősége. Ez alapján az új Széll Kálmán-terv nagyrészt – mintegy hetven százalékban – inkább megszorító jellegű.
A Széll-program második verziója leegyszerűsítve könnyen beszedhető, politikailag viszonylag kényelmes adónövelésről szól, amelynek rövid távon keresletszűkítő hatása van, hosszabb távon pedig növekedési kockázatokat hordoz. Friss szakértői anyagában nem pusztán az Európai Bizottság int erre, hanem felmérésükben a Raiffeisen Bank szakértői is erre a következtetésre jutottak. Pont a Széll fújja a recessziót: az állami visszafogások hatására tovább csökken a gazdasági növekedés. Nagyjából ezt hozta ki összefoglalójából a Portfolio.hu, miszerint 2012 egészében recessziót várnak a közgazdászok, eközben az infláció viszont megugrik.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
