Már megint a zsidók

„Magyarországon van antiszemitizmus, de felhívnám a figyelmet a szórendre, vagyis »van antiszemitizmus«, nem pedig »antiszemitizmus van«. Az elsőre talán elenyésző különbség abban rejlik, hogy létező jelenség a hazai zsidóellenesség, azonban ez nem egy kormányzatilag vezérelt program – mint volt ‘33-tól Berlinben. De az utcán attól még ugyanúgy téma, hogy kik is azok a zsidók.

Erre példa egy teljesen átlagos élményem: vasárnap este, az MTK meccsről hazatartó drukkerekkel egy kocsiban utaztam a metrón, amikor is a Blahán felszállt két, egyébként még csak nem is kopasz fiatal, és elindultak az egyik szurkoló felé, akin kék-fehér mez volt. Mire odaérték, rögtön leköpték és megfenyegették, hogy megverik, ha nem veszi le a mezét. A srácok ráadásul még egyértelműsítették is, hogy nem azért, mert DVSC drukkerek, hanem mert az MTK-s csak »koszos zsidó« lehet.

Az ilyen jelenségek pedig nem elszigetelt esetek, mutatja ezt az is, hogy ha megkérdezzük az utca emberét az egyik-másik politikai pártról: biztos vagyok abban, hogy jó néhányan fogják azt a választ adni, hogy »zsidók«. Ez pedig már kellőképpen rávilágít arra, hogy valós gondokról beszélünk.

A problémát régóta felismerték, de azzal, hogy óriási méretűre felgerjesztették, valójában elbagatelizálják a helyzetet, sőt pontosan ellentétes hatást érnek el, ez ugyanis fokozza a feszültséget. Mert nem segítenek az olyan színpadias cselekedetek, mint ahogyan Kertész Ákos menekültstátuszt kért külföldön. Újra lehet izraeli zászlót égetni és jogosan felháborodni azon, hogy lefasisztáztak minket.”