Beszéljünk őszintén a Székely Himnuszról!

„2009 szeptemberében a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld hivatalos himnuszának választotta a Székely Himnuszt. Magyarországon azonban továbbra sem hivatalos himnusz. Ez viszont azt jelenti, hogy mivel nem része sem az Alaptörvénynek, sem a hivatalos protokollnak, egy állami ünnepségen sem indokolt az éneklése, bármennyire is hazafiasnak érzi valaki. Legalábbis semmivel sem indokoltabb, mint a Boldogasszony anyánknak, az István a királyból a Szállj fel szabad madárnak, a Ha én rózsa volnéknak, a Közép-Európai Hobo Blues II-nek, vagy a Bánk bánból a Hazám, hazám áriának az éneklése. Azok is sokmillió magyar számára kifejezik a nemzeti összetartozást, bárhol hangozzanak fel, mégsem éneklik őket a hivatalos protokollban. Pedig ha már így, akkor ennyi erővel énekelhetnék is. Lehet, hogy sokkal nagyobb élmény lenne magyarok tömegeinek, ha az Országgyűlésben a képviselők azt énekelnék összekapaszkodva, hogy »A Balaton mellé stoppal jártam sokat, Szárszón nem nyaraltam, jön a tehervonat.«

A Székely Himnuszt ettől még akár a parlamentben is énekelhetnék, ha erről előre megállapodnak, mint ahogy a 2010-es alakuló ülésen is történt. Nem pedig egy szerepzavarban lévő ember magánakciója következtében kell elhangzania. Lezsák Sándor húzása nem volt méltó sem ahhoz a nemzeti közösségi eszméhez, aminek a nevében énekeltek, sem a Székely Himnuszhoz. Sem egy nagykorú emberhez. De lehet, hogy mégis érdemes lenne próbálkozni, csak akkor előtte rendezzenek nyilvános szavazást, hogy melyik, az összmagyarság számára népszerű dalt énekeljék el a t. képviselők.”