Az emberek nagyon sokat tudnak másokról és nagyon keveset önmagukról

2012. május 10. 10:57

Nem szeretek azért műsort csinálni, hogy minél többen nézzék – jobban szeretem, ha kevesebben nézik, de látnak is valamit. Sajnos csak a nézettséget mérik, a látnivalót nem. Interjú.

2012. május 10. 10:57
Gundel Takács Gábor
Onleány

Kevés olyan népszerű műsorvezetője van nemcsak a Magyar Televíziónak, de általában is a magyar televíziózásnak, mint Ön. Talán nem szokás ilyet kimondani, de a csúcson van. Az élete, a teljesítménye óhatatlanul minta. Milyen értéket szeretne közvetíteni? Mit hiányol leginkább a mai magyar »való világból«?

A mai világ túlságosan is a külsőségekről szól. Mennyi pénzem van, milyen az autóm, mekkora az implantátumom, stb. Ez persze együtt jár azzal, hogy túl sokat foglalkoznak az emberek azzal, hogy mások mit szólnak a pénzükhöz, az autójukhoz, az implantátumukhoz és persze túl sokat foglalkoznak azzal, hogy mások mit, miért csinálnak. Az emberek nagyon sokat tudnak másokról és nagyon keveset önmagukról. Könnyen megítélnek másokat, de nehezen önmagukat. Én azonban a görög jósoknak hiszek: ismerd meg önmagad! Az életben végeredményben minden arról szól, hogy önmagunkat megismerjük. »Balszerencse«, hogy nincs ennél nehezebb feladat.

Szeretett volna színész lenni. Volt egy nagy példakép, aki vonzotta erre a pályára?

Nem volt. Inkább egyfajta késztetés volt bennem, egyfajta közlékenység, amiről kezdetben nem tudtam, hogy számomra mi a legjobb megnyilvánulási formája. Rá kellett jönnöm, hogy nem a színház, hanem a televíziózás.

A rendszerváltás idején kezdte televíziós munkásságát. Sokat változott azóta a média világa?

Teljesen átalakult. Akkoriban csak egy televízió volt, amikor először jártam tv stúdióban, akkor még csináltunk fekete-fehér adást. Sokat változott azóta a média világa, de nem mondanám, hogy előnyére, vagy hátrányára. Egyszerűen csak átalakult. Tőlünk, emberektől alakult át. A hiba nem az eszközben keresendő, hanem azokban az emberekben, akik az eszköz rabjaivá válnak, és nem tudják a megfelelő pillanatban kikapcsolni.

Sokfelé megfordult már, van tapasztalata a közmédia és a kereskedelmi televíziózás világáról is. Melyik a favorit, és miért?

Nekem a közmédia, persze sokat tanultam a kereskedelmi televíziózásban és sokat is köszönhetek neki. Én azonban nem szeretek azért műsort csinálni, hogy legyőzzem a konkurens csatornát. És nem szeretek azért sem műsort csinálni, hogy minél többen nézzék – jobban szeretem, ha kevesebben nézik, de látnak is valamit. Sajnos csak a nézettséget mérik, a látnivalót nem.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kukagyerek
2012. december 12. 21:48
Gabi! Valakinél nagyon be lehetsz vágódva, hogy még a csapból is te folysz.
mer'kaba
2012. május 13. 17:51
Szerintem Gundel Takács Gábor összetehetné a két kezét, és hálát mondhatna a Jóistennek, hogy a munkaadói csak a nézettséget mérik, a "látnivalót", meg a tartalmat nem... Idézet: "Az emberek nagyon sokat tudnak másokról és nagyon keveset önmagukról..." Szerintem itt épp erről van szó.
Borbála
2012. május 12. 15:16
A mai televiziós világban ami a béka segge alatt van Ő egy oázis:))) Úgy kerek ahogy van:)
Honfi-fi
2012. május 12. 15:15
Gundi jófej, nagyon kedveljük.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!