Diplomácia a környezetvédelem szolgálatában

„A környezet megóvása és állapotának fokozatos javítása kulcsfontosságú az Európai Unió és polgárai számára. Magyarország uniós csatlakozásában a környezetvédelmi fejezet nagy feladatot jelentett, de egyúttal rendkívüli eredményeket is hozott. Ilyen beruházásokra különböző programok keretében sok százmillió euró támogatást kaptunk, így ennek segítségével komoly környezetvédelmi infrastruktúrát építettünk fel. Elég utalni az Élő-Duna projekt keretében létrejött Budapesti Központi Szennyvíztisztítóra, a győri hulladékgazdálkodási beruházásra vagy a megújulóenergia-források támogatására.

A közelmúlt világméretű élelmiszerválsága és a klímaváltozás felerősítette a figyelmet olyan ágazatok iránt is, mint a vízgazdálkodás. Utóbbit a Duna Régió Stratégia kiemelten fontos uniós kérdéssé emeli. Kossuth óta fontos szerepe van a »dunai elvnek« a magyar közgondolkodásban. Éppen ezért ma is büszkén említhetjük, hogy a tagállamok uniós elnökségünk idején fogadták el a stratégiáról szóló tanácsi záródokumentumot. Hazánk társkoordinátori feladatot vállalt három átfogó területen: Szlovákiával a vízminőség védelme és megőrzése, Romániával a környezeti kockázatok kezelése, Csehországgal a fenntartható energia használatának ösztönzése területén. A munka több szálon folyik, számos projekt – kutatás és beruházás előkészítése, végrehajtása – segíti elő a környezetminőség és -biztonság javítását. Küszöbön áll többek között annak a módszertannak az elfogadása, amely alapján az árvizek veszélyeztette településekről és ipari létesítményekről egységes vizsgálat készül a Duna-völgye egészében. A Külügyminisztérium biztosít helyet a Duna-stratégia keretében Magyarország és az Európai Beruházási Bank által létrehozott irodának. Ez az intézmény a régió államai részére biztosít majd a fenntartható energiagazdálkodáshoz forrásokat.

A szomszédos országokkal ápolt kapcsolatainkban is fontos szerepet tölt be a környezetvédelem kérdése. Itt nem pusztán a még nyitott kérdésekre érdemes figyelni, hanem a határ menti természetvédelmi együttműködések olyan pozitív példáira is, mint az 1992-ben létrehozott magyar–osztrák Fertő–Hanság Nemzeti Park. A magyar, az osztrák, a horvát, a szerb és a szlovén környezetvédelmi tárca vezetője a magyar EU-elnökség alatt, 2011 márciusában Gödöllőn írta alá a Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátum létrehozásának előkészítéséről szóló nyilatkozatot. A közös védett területek és környezetvédelmi programok elősegítik a Kárpát-medence egyedülálló és rendkívül sokszínű természeti értékeinek megőrzését.”