A Csak a szél igenis a cigánygyilkosságokról szól. Nem mutatja meg, kik tették és miért, de azt megmutatja, milyen mély sebet ejtettek – nemcsak az áldozatokon.
„A Csak a szél a tökéletes, de csak az egyik lehetséges magyarázat arra a szövevényes, az elkövetők koordinátarendszerében sem minden részletében beilleszthető eseménysorozatra, ami izgalmat okozott Magyarországon. Ne legyünk álszentek: nem felkavarta az országot, ahhoz nem voltunk elég bátrak és feldúltak, csak izgalmat okozott. Mi más tehet egy film, mint feltárja a lehetséges magyarázatok egyikét? Fliegaufot megdöbbentették az események, és nem kérdései voltak, hanem véleménye, amelyet a filmje – az elejétől a végéig iszonyú feszültséget fenntartva – szelíden és meghatóan képvisel. Azt látta, amivel – vészjóslóan egyre közelebb mindenkihez – Észak-Magyarországon az emberek kénytelenek együtt élni. Egy forró, fülledt nap történetét, amelynek a végére valamiféle még tisztázatlan logikát követve pontot tettek. (...)
Fliegauf természetesen választhatta volna a könnyebb, mesélhetőbb, követhetőbb és kevésbé elkötelezett megoldást. A cigánygyilkosságokkal kapcsolatos legtöbb civil kérdés – ezeket a kérdéseket a nem eléggé bátor civilek, vagyis mi mindannyian feltesszük maguknak – így hangzik: kik csinálták, miért tették és hogyan hajtották végre? Fliegauf filmje viszont arról szól: mit okoztak, akik részt vettek a támadásokban. Elsősorban félelmet keltettek, bizonytalanságban, rettegésben tartottak családokat, mindenekelőtt pedig elvették a reményt. Beleszóltak valamibe, amit maguk sem értettek, és nem felindulásból, hanem dühből cselekedtek.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
