Mindenki Trump győzelméről beszél – Orbán Viktor szerepéről már most megkezdődött a vita
Azt találgatják, ki lenne a jobb „híd” az Egyesült Államok és Európa között.
Számomra igenis könnyen elképzelhető, hogy az új európai identitás felépítésére tett mai kísérlet, nem hogy nem épít fel egy új identitást, hanem ellenkezőleg, értelem – és értékvesztéshez, soha nem látott világnézeti és morális orientációs válsághoz vezet.
„Úgy tűnik, hogy az összefoglalóan liberálisnak nevezett álláspont a kulturális sokszínűség védelmében a történeti kereszténységgel szemben két alappilléren nyugszik. Egyrészt folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a hit magánügy, másrészt pedig az állam és egyház szétválasztásának az elve.
Egyik kitételben sem látok semmi kivetnivalót, sőt. Református keresztényként magam is vallom, hogy a hit az egyén belső életének a folyamata. Továbbá, református keresztényként én sem lennék szívesen »trón és oltár« új hatalmi szövetségének kortárs tanúja. Továbbá, igen komoly igazságmozzanatot látok abban az értelmezésben is, hogy a liberalizmus nagyrészt éppen a kereszténység történelmi bűneire adott történelmi válasz. (Igaz, ugyanakkor, nekem gyakran az a benyomásom, hogy ma mintha egész iparágak szakosodtak volna eme kultúrkör bűnös voltának érzékletes bemutatására, minek következtében, ha egy filmet nézek, s egyik szereplő nyakában megvillan a kereszt, rögtön tudom, ki lesz a negatív hős.)
A liberális válasz azonban ezzel még nem számolja fel ama történelmi adottságot, hogy - akárhogyan is - , Európában mégis csak a zsidó-keresztény hagyomány volt az a legszélesebb keret, amelyben a kontinens kulturális kohéziója végbement. Ekként ma még minimum nyitott elvi kérdés, hogy az évezredes kereszténység európai identitásalkotó – és megőrző történelmi szerepének a felfüggesztésére tett liberális kísérlet történelmi léptékben járható út-e?
Számomra igenis könnyen elképzelhető, hogy az új európai identitás felépítésére tett mai kísérlet, nem hogy nem épít fel egy új identitást, hanem ellenkezőleg, értelem – és értékvesztéshez, soha nem látott világnézeti és morális orientációs válsághoz vezet. Felvetődik ugyanis a kérdés, hogy a semlegesség elvében megfogalmazott legfőbb érték, éppen semlegessége miatt, miként lesz képes az európai társadalmak belső, kulturális kohézióját biztosítani. A semlegesség elve ugyanis a modus vivendi - re vonatkozik, anélkül azonban, hogy egyén és közösség életének tartalmi kérdéseiben bármiféle tájékozódási pontot kínálna.”