„- Ok, de honnan jött az ötlet? Miért pont a borászkodás?
- Imádok a pincében lenni. Az utolsó másfél műszaki egyetemes évemet a Béres Szőlőbirtokon töltöttem, mint bormarketing gyakornok. Hetente egy napot Erdőbényén voltam, abban az időben, mikor épült az egész birtok. Ott tapasztaltam meg azt, hogy a pincében lenni: élmény. Szeretek vendégeket fogadni, szeretek nekik borkóstolót tartani, végigjárni velük az összes hordót és közben nagyokat beszélgetni. De amikor elmennek, utána nincs is jobb, mint egyedül a pincében elmélyedni a gondolataimban és sorra venni a napi dolgokat.
- Milyen visszajelzéseket kapsz a szakmától a boraidat illetően?
- Az az igazság, hogy sok a pozitív visszajelzés, ami elmondhatatlanul jól esik. Egyre többen kíváncsiak rám, ami részben biztos azért van, mert lányként és egyedül csinálom, amit. Igyekszem majd, hogy ne okozzak csalódást se a szakmának, se a fogyasztóknak.
- Te magad vagy annyira kiegyensúlyozott, mint a boraid?
- Nagyon sok mindent megéltem fiatal korom ellenére. Jót és rosszat egyaránt. Teljesen biztos vagyok abban, hogy nincsenek véletlenek és mindenki valamilyen rendezőelv alapján jut el oda, ahol éppen tart. Ha odafigyelünk arra, hogy milyen jelek bukkannak fel az életünkben, megbízunk bennük, és merünk arra haladni, amerre azok orientálnak bennünket, akkor tényleg csodákat teremthetünk a két kezünkkel.”