Érdekel a délszláv háború, szerettem volna foglalkozni vele, ha áttételesen is. Interjú.
„Min dolgozol éppen?
Az Isteni műszak című nagyjátékfilm-forgatókönyvem tavaly ősszel kapott fejlesztési támogatást a Filmalaptól. Több hónapos - a Filmalappal közös - munka során most megszületett egy vadonatúj változat. Most kezdünk el helyszíneket keresni, színészekkel próbálni, elvégezzük a könyvön az utolsó simításokat. Öt-hat oldalt szeretnék még kihúzni belőle. Emellett pedig forgatókönyvíróként még két saját tervem van. Ezek egyelőre féltve őrzött titkok. Az egyik szinopszis, a másik treatment fázisban van.
Honnan jött az Isteni műszak ötlete?
Találtam egy újságcikket, miszerint lengyel mentősök illegális eutanáziát követtek el. Már olvasás közben megjelent előttem egy kontrasztos, markáns, erős színekkel megfesthető közeg. Ezzel párhuzamosan szerettem volna elmesélni egy fiatal srác történetét, aki a délszláv háborúból Magyarországra menekül. Jött az ötlet, hogy a fiú legyen, mondjuk, ápoló, aki naivan, nincstelenül bekerül a mentős bizniszbe. Ahogy megtaláltam a központi karaktert, onnantól nem is volt kérdés, hogy én ezt a történetet szeretném nagyjátékfilmes formában elmesélni.
Mi vonzott ebben a közegben?
A történet ugyan súlyos, drámai és komor, de abban az árukapcsolásban, hogy mentők és temetők, számomra van valami komikus is. Érdekel a délszláv háború, szerettem volna foglalkozni vele, ha áttételesen is. Ez egy férfiközpontú történet, férfiakat vizsgál, férfiproblémákkal foglalkozik. Egy csomó olyan dolgot kiírtam magamból, amely az elmúlt huszonnyolc évben felgyülemlett bennem.
Amikor elkészült a filmed pilotja, a mentősök közleményben tiltakoztak ellene. Mi változott azóta?
Kiderült, hogy félreértésről volt szó. Beszéltem Győrfi Pállal (az Országos Mentőszolgálat szóvivőjével), találkoztam mentődolgozókkal, és amikor világossá tettem, hogy a filmem fikció, kitalált történet, és nem az OMSZ dolgozóiról szól, akkor már éreztem, hogy ezt a dolgot többségükben elfogadták, néhányuk meg kifejezetten meg is szerette a filmtervet. Aki pedig továbbra is félre akar valamit érteni, az félre is fog.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Ilyés Laura Vanda : Ez a pillanat megér pár örömkönnyet!
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
