Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
A borzongani vágyó közönség a jelek szerint rég elkönyvelte, hogy Rakonczay Gábor meghalt.
„Az a mókás helyzet állt elő, hogy a borzongani vágyó közönség a jelek szerint rég elkönyvelte, hogy Rakonczay Gábor meghalt, ezért a hírfogyasztók nem kis része most csalódott dühvel veszi tudomásul, hogy pompás tragédia és esztelenséggel vádolható feleség helyett most kapott egy nagyon is élő férjet és egy szuperhiggadt, esetleg nagyon rafkós asszonyt.
Az ember tényleg nehezen enged el egy jó kis idiótanős drámát.
Az a helyzet, hogy online újságíróként rengeteg médiatematizálási és -befolyásolási kísérlet alanya vagyok, amennyiben naponta átlag tucatnyi nevetséges PR-marketing-szemetet – korábbi nevén sajtóközleményt – küldenek a címemre.
Emiatt érzékenyebb vagyok az átlagnál a médiahekkelési próbálkozásokra, úgyhogy nekem ez az egész már a feleség első tévés roadshow-zásai idején rohadtul gyanús volt.”