Ismeretlen tettesek felgyújtották az erdőbényei Ábrahám pince két legértékesebb területét a rátkai Kerektölgyes dűlőn és a mádi Kakasok dűlőn található szőlőket. Nem lehet tudni, hogy gondatlanságról, avagy szándékos károkozásról van-e szó.
„A Kerektölgyes dűlő holdbéli tájhoz vált hasonlóvá. Persze, az ilyen tűz sok mindent meghagy maga után, mivel csak átfut a területen ahogy az első képen látszik. De a második kép tanusága szerint azért jópár odaveszhetett a tőkék közül, mert a száraz szőlőkéreg könnyen lángra gyullad és jelentős hőt leadva sokáig ég... Robi szerint a Kerektölgyes dűlőben jó esetben 20%-os kárra, tőkepusztulásra lehet számítani. Vagyis az általunk firssen metszett tőkék egyötöde nem hajt ki, elpusztul. Évek, évtizedek munkája vész kárba. A Kakasok dűlő alsó részén hasonló a helyzet...
Persze a gyomirtó nélkül, gyepesítéssel-fűkaszálással művelt szőlők felé akadály nélkül terjedt a láng, a szőlőt körülvevő szinte érintetlen növénytakaró télvégi száraz állapotában igen gyúlékony. Talán nem véletlenül vezettek be 10 nappal az eset előtt országos tűzgyújtási tilalmat... Valaki mégis tüzet okozott. Lehet, hogy csak a saját szőlőjében akarta elégetni a lemetszett venyigéit, lehet, hogy csak eldobott egy csikket, lehet, hogy szándékosan gyújtott alá a »gazos« szőlőnek - ez a végeredmény szempontjából teljesen mindegy...
És innen idézném a gazdát: »gondolkodjunk tovább normális öko felé mutató borokon? vagy fújjunk tele mindent gyomirtóval (a sivatag nem ég)? vagy szimplán lépjünk le ebből az országból?« Ez tehát az A, a B és a C verzió...? Mért nincs realitása egy optimistább D verziónak? Miért nem lehet ebben az országban társadalmi összefogással megakadályozni az ilyen eseteket? Mibe tartana a nemzet legértékesebb kincsei közé tartozó történelmi Tokaji Borvidék ökológiai művelésű szőlőit megvédeni a tűztől ebben a néhány tűzveszélyesen száraz hétben minden tavasszal? Miért kell mindig az őstermelőnek, a kisvállalkozónak, a kézműves borásznak elszenvednie a legnagyobb kárt? Mást nem zavar egy ilyen eset?”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban jelezte: a tárgyalások kulcskérdése a Donbász sorsa – emlékeztetett a Reuters.
Brutális, hogy mi folyik a tiszás zárt csoportokban.
