Csak a pénz számít a felsőoktatásban?

2012. március 12. 18:03

Idehaza az elit szónak még mindig valamilyen rossz értelemben vett, a múltból örökölt diszkriminatív felhangja van.

2012. március 12. 18:03
Pénzügyi Szemle Online

„Bár az államilag finanszírozott helyek drasztikus csökkentésével és időzítésével nem lehet teljes mértékben egyetérteni, sokkoló hatása valamelyest rendet teremthet a rendszerváltás utáni felsőoktatás kaotikus állapotában. A mostani döntésekben ugyanis helyenként körvonalazódni látszik az, az elképzelés, hogy az államilag finanszírozott oktatást a legkiválóbb hazai egyetemeinkhez, a legtehetségesebb hallgatók képzéséhez rendelik.

Sehol a világon sincs elegendő pénz a felsőoktatásra. De amennyi van, azt megpróbálják rendkívül hatékonyan felhasználni. Hogyan? A legfontosabb szabály, amit alkalmaznak az, hogy az állami költségvetésből csak a legtehetségesebbek tanulmányait finanszírozzák, a legjobb egyetemeken. És nem keverik össze a »búzát az árpával«! Vagyis a teljesítmény-orientált társadalmakban csak az elitképzést finanszírozzák, elit tanári karral, elit professzori fizetésekkel. Nincsenek olyan hibrid egyetemek, mint nálunk, ahol az államilag finanszírozott diákok mellett költségtérítéses diákok is tanulnak nagy számban. A rendszerváltás előtt lényegében elitképzés folyt itthon is, de akkor csak az volt az egyetlen továbbtanulási lehetőség. Ma viszont a magán egyetemeken végzettek előtt is nyitva áll a tudományos életben, vagy a magasabb elméleti és gyakorlati tudást igénylő munkahelyeken történő elhelyezkedés. Vagyis nem jelent semmilyen hátrányt egy magán egyetemen szerzett diploma, legfeljebb költségesebb!

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Áttörés: megvan az ősz győztese, Magyar Péter selyemzsinórt kapott – itt az új Mesterterv

Áttörés: megvan az ősz győztese, Magyar Péter selyemzsinórt kapott – itt az új Mesterterv
Tovább a cikkhezchevron

Idehaza az elit szónak még mindig valamilyen rossz értelemben vett, a múltból örökölt diszkriminatív felhangja van. Pedig ha meggondoljuk, hogy a kis létszámú, közel azonosan magas felkészültségű diákok oktatása mennyivel hatékonyabb az olyan csoportokénál, ahol a tanár azt látja, hogy kettészakad a csoport az órai munkában, a tananyag megértésében és tanulásában, akkor egyértelmű az elitképzés prioritása. Az elitképzés nemcsak a diákok számára hasznos, maguk a professzorok is sokat profitálhatnak tudományos kutatási eredményeiknek az egyetemi órákon történő tesztelésével.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Öreg
2012. március 12. 20:41
Ez a lényege a reformnak! Az eddigiekben nem volt követelményekkel mérhető kiválasztódás, csak a támogatás megszerzése érdekében létszámnövelés. A racionális változásoknak meg kell történni és ez a kontraszelekció végét is jelentheti!
Válasz erre
0
0
kulalak
2012. március 12. 20:04
Jó vitaindító. De ezt a Pénzügyi Szemle online kiadásában? Ezekbol az atalakitasokbol (videki foiskolak) ugyanugy nem lehet jol kijonni mint a kiskorhazak, szarnyvonalak stb. atalakitasi terveibol. Pedig muszaj.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!