„Látó” Péter új konteója

Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)

Wim Wenders Pina Bauschról szóló táncfilmje és Martin Scorsese családi mozija bizonyította be, hogy érdemes volt feltalálni a 3D-technikát.

„Martin Scorsese első korhatár-besorolás nélküli és első három dimenziós filmje már a kezdőjelenetével lenyűgöz: egy óramű változik át az örökmozgó, éjjeli Párizs madártávlati látképévé, hogy aztán egy vonatpályaudvaron át, annak hatalmas órái mögött, roppant ingák és fogaskerekek között a kamera rátaláljon a tizenkét éves Hugóra. Ez a pár lélegzetelállító perc jobban kihasználja a harmadik dimenziót, mint a legtöbb ilyen technikával felvett film a teljes játékideje alatt. Mert a 3D erre való: hogy a mese magába szippantson, varázslatos helyszíneinek mélyére, amelyek – mint minden mesében – annál is izgalmasabbaknak látszanak, mint amilyenek a valóságban lennének. De ehhez nem elég egy jó látványtervező, a jó fénybeállítások és a remek színvilág, kell egy olyan szem is, mint Scorsese-é, olyan fantasztikus kompozíciókkal, mint amilyen az óra számlapja mögül kinéző fiú szemszögéből felvett, mesebeli pályaudvar-mikrokozmosz.