„- A rendszerváltás óta nem volt ekkora visszaesés a felsőoktatási jelentkezésekben. Ön szerint ez sajnálatos fejlemény, vagy éppen örülni kell neki?
- Ez az állítás tényszerűen nem igaz: 2007-ben 108 928-an, 2008-ban 96 991-en jelentkeztek. A mostani számokat majd a részletes jelentkezési adatok tükrében és Magyarország, benne a felsőoktatás jövője szempontjából érdemes értékelni. Ha ez utóbbit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy minden rendben van, hiszen a 109 ezer jelentkező majdnem annyi, mint az adott korosztály létszáma. Márpedig nincs olyan ország a világban, ahol ennek egésze célozná meg a felsőoktatást. A felvehetők száma pedig százezres nagyságrendű. Így tehát az égvilágon semmilyen veszély nem fenyegeti sem a felsőoktatást, sem az ország fejlődését. Sőt jók a kilátások. Kétségtelen, hogy az idén kevesebben jelentkeztek, mint az előző években, de nem annyival, hogy aggódni kellene miatta. Az okokról áprilisban, amikor már látjuk a jelentkezések összetételét, tehát azt, hogy hányan jelentkeztek az idei érettségizők közül, milyen szakokra,milyen egyetemekremennének, hányan maradtak le az előző évekről, hol vannak súlyos rendszerhibát sejtető eltérések, nyílik mód elemzésekre. Ha korrekcióra lesz szükség, meglesz a lehetőségünk a pótfelvételi keretében a szükséges beavatkozásra. És a következő évekre is le fogjuk vonni a tanulságot. Egyébiránt nem most jelentkeztek kevesen, inkább az elmúlt években vált mennyiségileg túldimenzionálttá a felsőoktatás. Elképzelhető, hogy sokan éppen a követelmények növekedése miatt reálisabban értékelték esélyeiket, s felelős döntést hoztak. Ez kedvezhet a minőségnek.
- Mostantól sokaknak kell majd sokat fizetniük. Nem tartanak attól, hogy a társadalom kevésbé tehetős rétegei úgy érzik, nem érdemes továbbtanulni, és ez csökkenti a jelentkezők számát? A szegényebb családok a tandíjat nem tudják kifizetni, a diákhitelt pedig az eladósodástól való félelem miatt nem veszik fel.