Schmitt nem adott semmit a bizottság szájába

„Miért érezte fontosnak, hogy különvéleményt fogalmazzon meg?

Álláspontom szerint önmagában az, hogy az ember különvéleményt fogalmaz meg, már válasz a kérdésre. Egyébként azért, mert a bizottság által elfogadott jelentés bizonyos részeivel nem értettem egyet, és ezt hangsúlyozni kívántam. Megjegyezném, hogy a különvélemény és a bizottsági jelentés egyébként számos helyen fedi egymást.

Érezte-e, hogy bárki akár a bizottságon belülről, akár kívülről megpróbált volna nyomást gyakorolni a bizottság munkájára?

Semmilyen nyomásgyakorlást nem éreztem.

Sajtóértesülések szerint a rektor és a miniszterelnök egyeztettek. Tud-e erről, vagy bármilyen más politikai egyeztetésről?

Tudomásom szerint ilyesmi nem történt.

Az Ön különvéleményéből értesült arról a nyilvánosság, hogy Schmitt Pál beszélt a bizottság elnökével. Amit Schmitt ezen a találkozón mondott, az visszaköszön a bizottsági jelentés összefoglalójában, különösen az, hogy ő jóhiszeműen járt el, és a védési eljárás során kellett volna felhívni a figyelmét a hiányosságokra. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy Schmitt Pál a bizottság szájába adta ezeket a mondatokat?

A különvéleményben ez a rész azért szerepel, mert úgy tartottam korrektnek, ha azok a gondolatok a részét képezik az általam összeállított anyagnak, amelyeket a köztársasági elnök az ügyhöz fűzött. Cáfolom, hogy Schmitt Pál bármit is a bizottság szájába kívánt volna adni.

Mit gondol arról, hogy ha nincs az Ön különvéleménye, akkor is ott tartana-e az ügy, ahol jelenleg?

Erre nem tudok válaszolni. Meg kívánom ismételni, hogy állaspontom szerint a rám bízott munkát a legjobb tudásom szerint elvégeztem, az anyagot az egyetemnek átadtam, a döntés nem az én kompetenciám.”