Őszintén szembenézek a saját hibáimmal, és változtatok ott, ahol szükséges

Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.

Sándor György is példamutató abban, hogy nem csak, hogy nem kell, hanem nem szabad leállni.
„Keres, Várkonyi, Sándor. Példák arra, hogy ha nem hagyjuk magunkat kipiszkálni ebből a világból, akkor előbb utóbb a vénemberek eszét is be kell ám számítani az agyonféltett GDP-be.
Bár egy elöregedett országban úgyis mindegy lesz, mert ezek a szemtelenül fiatal emberek akkor sem lesznek nélkülözhetők, ha amúgy csakugyan ki akarnánk rekeszteni őket.”
