„Sokan azt mondják, hogy Gyurcsánynak visszább kellene húzódnia, és olyanokat maga elé engednie, akik kevésbé megosztó személyiségek. Ezek a bizonyos megbuherált avasi fotókon is látszik, hogy nem mindenki szereti őt annyira. És finoman fogalmaztam.
Van helye a kritikának, akár vele, akár a kormányzásával szemben. De ne mi, ne egy kockásabroszos asztal mellett döntsük el, hogy van-e igény rá és az általa vezetett pártra, hanem a választók. Jelen esetben úgy néz ki, hogy igenis van igény a Demokratikus Koalícióra, hiszen a felmérések szerint kb. 200.000 választó szavazna ránk. Egyetértek, kellenének új arcok, friss politikusok. Csakhogy a jó politikus nem úgy lesz, hogy valaki kitalálja őt, hanem ő maga szisztematikusan építi magát. Elkezd aktívkodni, részt vett a politikai vitákban, kiderül hogy van érvényes mondása az emberek gondjaira, és eközben kiszakítja magának azt a teret, amit be szeretne tölteni. Gyurcsány Ferenc szokta azt mondani, hogy a jó politikus nő, mint a dudva és taposhatják, ahogy akarják, ő csak jön, jön, jön. Bárcsak jönnének az ilyen politikusok, a tehetséges fiatalok, az új gondolatok, a problémák friss megközelítései!
Ellentmondok: a karácsony előtti odaláncolós akció az LMP-nek jutott az eszébe. Nem volt ciki odamenni és »lenyúlni« az eseményt?
Tartottunk volna sajtótájékoztatót, hogy ejnye-bejnye? Ott kellett lennünk. Egyébként meg az a mi ötletünk volt, hogy menjünk oda, ahol a probléma, a szegénység és nélkülözés van. Ebből lett az, hogy napokig éltünk Miskolcon, az avasi lakótelepen. (...)
Nem volt ez egy kicsit erőltetett? Még az úgynevezett »balliberális« sajtóban sem voltak egyértelműen pozitívak a visszhangok.
Így van, voltak kritikus hangok. De közben ugyanezek a kritikusok hosszan értekeznek arról is, hogy tenni kellene valamit, hogy a politikusok végre foglalkozzanak a valódi problémákkal, hogy tegyünk végre a szegénység ellen. Ebben teljesen egyetértünk, csak ezek után nem az következik, hogy mit és hogyan kellene tenni, hogyan kellene összefogni a közös célokért, hanem jön a »szemét Gyurcsány«. Megbicsaklanak az érvek, mindig ugyanide lyukadunk ki. Ezzel nem tudok mit kezdeni. Akciók kellenek, majd azok alapján új politizálás. Szerintem az avasi három nap és az odaláncolás is jó volt erre. Lehet fanyalogni azon, hogy a milliárdos elment az avasiakhoz, de elment és megtapasztalta a problémáikat. Egyik politikusnak se válna kárára, ha beszélgetne a választóival és megtapasztalná, milyen körülmények között élnek, milyen problémáik vannak. Sokszor hallottuk, hogy a politika elszakadt a hétköznapi emberektől. Ezer módon lehet ezen változtatni. Ez ilyen akciókkal, majd az azokból fakadó politizálással például.”