A veltelini-vágta

„A Wein&Co bécsi MondoVino fedőnevű mega-kóstolójának hosszú lecsengésű, második fejezete következik – úgy nagyjából időrendbe sorolva a kóstoltakat. Zöldveltelinik, pontosabban grüner veltliner-ek kerültek pohárvégre, jó tucatnyi, de egy sem tucatáru. A nemzeti borimázs építésének remek példái az Új-zélandi sauvignon blanc, az Uruguay-i tannat, az argentin malbec, a német riesling, de hogy messzire ne kelljen menni, itt a sógorok remek grüner veltliner fajtája, ami persze a kiállítás nagyobb részét is adta - érthetően. 79 termelő, 15 borvidékről kb. 400 tételt mutatott be, köztük számtalan veltelinivel. (...)

A Rosenberg a legerősebb löszterületek szülötte, szikár és kemény, mint a kőtenger, már nem is vasas, hanem egyenesen acélos. Ott borai alapján az ember megérti a világ bámulatát e fajta iránt. A következő wagram-i veltelini csoda Karl Fritsch biodinamikus műhelyéből: a Schlossberg egy piperkőc úri bor, pikáns, bájos, elegáns és lehengerlően vidám. Nagyjából 20 euro, csavarzáras. A legészakibb, Weinviertel borvidék termelője, a Stift Altenburg Kolostor Szőlészete és Pincészete már közel a cseh határhoz található A sor az alap ’10-es veltelinivel a Weinviertel DAC-vel indít, pillekönnyű, zavarba ejtően trópusi gyümölcsös és bájos. A Hohenstein-Limberg ’09 már keményebb figura, testes, magasabb savakkal és alkohollal, jó mineralitással, pici szénsavval a végén, 35 éves tőkékről. Mindkettő csavarzárral.

A fajta minden kóstolt tételen átütött, mégis bájos sokszínűséget hozott a termőterületek és borászati filozófiák széles választéka. A mai kimérten precíz pincetechnika már feledteti a ’80-as évek botrányokba futó szakmai lezserségeit, etikátlanságait. Ebből is lenne mit tanulni…”