„Eltemették Csurkát, mostantól vége a kötelező kegyeletnek, értékelhető a halott munkássága. Tamás Gáspár Miklós azt a definíciót adta, hogy »Csurka náci volt meg fasiszta«. Értékítéletét elfogadhatjuk tárgyilagos szakmai véleménynek. Ezt legfeljebb annyival toldhatjuk meg, hogy nem ösztönös, öntudatlan, hanem jól képzett, tudatos fasiszta és náci volt, aki jól ismerte a náci szakirodalmat, maga is felhasználta a náci klasszikusokat, tudója és értője volt az antiszemitizmus irodalmának, sőt: érdemei között említhetjük, hogy a kor követelményeihez igazította, a magyar viszonyokra és az új világrendre adaptálta a náci eszméket.
Csurka a nácizmus legképzettebb magyar szakértője és leghitelesebb képviselője volt, emellett egyenes ember: ha valaki az általa pontosan képviselt náci értékrendhez képest nem volt eléggé náci, azzal szemben Csurka mindig keményen fellépett, legyen az barát vagy ellenség. Ha kellett, szétverte saját pártját is, de soha a legkisebb megalkuvást nem tűrte. Mondhatjuk, hogy »tisztán tartotta« a nácizmust Magyarországon, őrködött felette, vigyázta a hamisítóktól, a kufároktól, a pojácáktól, ha valaki »nemzetinek« mondta magát, az nem lehetett csak úgy fél szívvel antiszemita és náci, annak teljes szívből kellett annak lennie. Amit, és akit Csurka elfogadott, hitelesített, az minden kétséget kizáróan náci volt. Az ő ítéletében abszolút módon meg lehetett bízni. Csurka ebben soha nem tévedett, és soha nem volt elnéző vagy kijátszható. Szakmai felkészültségéhez nem férhet kétség, személyes példamutatása hitelesítette nézeteit. Ízig-vérig náci volt, akinek mindenről az jutott eszébe.(…)
Van egy kis ideológiai bizonytalanság Csurka nácizmusát illetően, mert itt van a Jobbik is. Ha Csurka náci, akkor mi a Jobbik? Tamás Gáspár Miklós is azt írta, hogy nem Csurka a legrosszabb. »Az ő gonosz szíve forró volt« – írta. Ezt TGM írói munkásságának tekintjük, természetesen ez nem igaz. Csurka gonosz szíve hideg volt, mint a jég, olyan volt, mint egy krokodil meleg szíve. Nem igaz, hogy szerette a magyarokat, ő csak a zsidókat gyűlölte. A zsidógyűlöletet nem lehet másképp eladni, mint »nemzeti érzésnek« álcázva. Ha Csurka Izlandon születik, akkor »nemzeti érzésű« izlandi lett volna, »nagy izlandi« és nem »nagy magyar«, a közös csak a zsidógyűlölet lett volna. Ugyanakkor Csurka és a Jobbik között valóban van különbség. Csurka a művelt nácik közé tartozott, akik komolyzenét hallgattak, zongoráztak, ezzel szemben a Jobbik a belső csikágó sötét, buta, primitív nyilasainak szervezete. A Jobbik a kuruc.info világa, akik ma is a Dunába lőnék a zsidókat és akiket ők zsidónak mondanak.”