Az uniós jog is elismeri, hogy az államháztartásra nehezedő súlyos teher indoka lehet a szabad mozgás korlátozásának.
„Érdekes kérdés, hogy felhozható-e indokként a közpénzek takarékos felhasználása a »röghöz kötés« mellett. Az állam szempontjából ezek érthető szempontok, hiszen a belföldön képzett szakemberek elvándorlásuk után egy másik államban végeznek gazdasági és társadalmi szempontból értékes munkát, és egy másik állam adófizetői lesznek. Az uniós jog is elismeri, hogy az államháztartásra nehezedő súlyos teher indoka lehet a szabad mozgás korlátozásának, és a tagállamok ennek kapcsán vizsgálhatják, hogy a kérdéses személy mennyiben tekinthető az adott állam társadalmába beilleszkedettnek (C-209/03 Bidar és C-11-12/06 Morgan). Ezzel az érvvel viszont az a probléma, hogy eddig csak külföldről érkező állampolgárok belföldi képzésének finanszírozásával összefüggésben alkalmazták.
A »röghöz kötés« egyetlen pozitív aspektusa, hogy a kormány igyekszik tudomást venni az unión belüli migráció jellegéről. A 2004 után csatlakozó tagállamok kapcsán több tanulmány is kimutatta, hogy az Európán belüli gazdasági migráció nem a korábbi gastarbeiter modellt követi, amely a migráns munkavállalók fogadó államban történő végleges letelepedését jelentette. Ma a migráció sokkal dinamikusabb, több rövidebb időtartamú, külföldön eltöltött időszakot foglal magában anélkül, hogy a migráns munkavállalók végleg letelepednének a másik tagállamban. Különösen friss diplomások esetében fontos, hogy a munkaerőpiacra történő belépés első időszakában hosszabb-rövidebb időszakra külföldre menjenek tapasztalatszerzés és hazai foglalkoztatási esélyeik javítása érdekében.
Az elképzelésnek az Európán belüli gazdasági migráció dinamikus és ciklikus természetéhez történő igazítása azonban nem teszi magát a »röghöz kötést« jogilag igazolhatóvá. Általános jellege ugyanis megakadályozza, hogy valóban valamely szakma, ágazat szakemberekkel való ellátásának biztosítását szolgáló eszközként tekintsünk rá, és nem tűnik úgy, hogy a kormányzat felkészült volna az intézkedés Európai Bíróság által megkövetelt mélységű igazolására. Jelenlegi tartalmával szinte biztos, hogy maga után vonja az Európai Bizottság kritikáját, amely újabb kötelezettségszegési eljárás megindításával reagálhat a magyar lépésekre.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
Az elmúlt öt kormányzati ciklus adatai alapján a jelenlegi Orbán-kormány alatt emelkedett a legnagyobb mértékben a magyar lakosság jövedelme.
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Sokan a mai napig nem tudják megszokni, de elfogadják.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
