Igazolatlan jelenlét

„Érdekes kérdés, hogy felhozható-e indokként a közpénzek takarékos felhasználása a »röghöz kötés« mellett. Az állam szempontjából ezek érthető szempontok, hiszen a belföldön képzett szakemberek elvándorlásuk után egy másik államban végeznek gazdasági és társadalmi szempontból értékes munkát, és egy másik állam adófizetői lesznek. Az uniós jog is elismeri, hogy az államháztartásra nehezedő súlyos teher indoka lehet a szabad mozgás korlátozásának, és a tagállamok ennek kapcsán vizsgálhatják, hogy a kérdéses személy mennyiben tekinthető az adott állam társadalmába beilleszkedettnek (C-209/03 Bidar és C-11-12/06 Morgan). Ezzel az érvvel viszont az a probléma, hogy eddig csak külföldről érkező állampolgárok belföldi képzésének finanszírozásával összefüggésben alkalmazták.

A »röghöz kötés« egyetlen pozitív aspektusa, hogy a kormány igyekszik tudomást venni az unión belüli migráció jellegéről. A 2004 után csatlakozó tagállamok kapcsán több tanulmány is kimutatta, hogy az Európán belüli gazdasági migráció nem a korábbi gastarbeiter modellt követi, amely a migráns munkavállalók fogadó államban történő végleges letelepedését jelentette. Ma a migráció sokkal dinamikusabb, több rövidebb időtartamú, külföldön eltöltött időszakot foglal magában anélkül, hogy a migráns munkavállalók végleg letelepednének a másik tagállamban. Különösen friss diplomások esetében fontos, hogy a munkaerőpiacra történő belépés első időszakában hosszabb-rövidebb időszakra külföldre menjenek tapasztalatszerzés és hazai foglalkoztatási esélyeik javítása érdekében.

Az elképzelésnek az Európán belüli gazdasági migráció dinamikus és ciklikus természetéhez történő igazítása azonban nem teszi magát a »röghöz kötést« jogilag igazolhatóvá. Általános jellege ugyanis megakadályozza, hogy valóban valamely szakma, ágazat szakemberekkel való ellátásának biztosítását szolgáló eszközként tekintsünk rá, és nem tűnik úgy, hogy a kormányzat felkészült volna az intézkedés Európai Bíróság által megkövetelt mélységű igazolására. Jelenlegi tartalmával szinte biztos, hogy maga után vonja az Európai Bizottság kritikáját, amely újabb kötelezettségszegési eljárás megindításával reagálhat a magyar lépésekre.”