A könyökömön jön ki a social média

„Hogyan vágtatok bele a webkettőbe?

Szükségünk volt rá. A munkatársaknak volt személyes tapasztalatuk, többen vezettek blogot, mindenki használta a Facebookot. Kezdetben úgy terveztük, sok különböző blogot fogunk írni, pr-es-blogot, meg médiaiparit, aztán rájöttünk, felesleges volna szétdarabolni. Maradt a Szívlapát, amely amúgy szép lassan háttérbe is szorul. Nincs már meg az a világmegváltó típusú lelkesedés a blogok iránt, amely két három éve jellemezte a piacot.

A bloggerek vagy az olvasók részéről?

Egyikük részéről sem. A befogadók kicsit megunták olvasni, a bloggerek kicsit megunták írni, bár nyilván akad kivétel. Helyette előtérbe kerültek a közösségi platformok. Nálunk legalábbis sokkal jobban működnek. A Szívlapáttal új olvasót főleg akkor szerzünk, amikor egy bejegyzés kikerül az Index címlapra, csak azok az olvasók ritkán válnak a mieinkké, általában előtte is, utána is maradnak a trollkodásnál. Ezalatt a Facebook oldalunk szép, természetes sebességgel növekszik, és kialakult egy olyan közösség, sok-sok emberből, akit másképp nem találtunk volna meg, akinek jó eséllyel soha nem járt Kreatív a kezében, és az online kiadásunkra is akkor látogat el, amikor a Facebookon be van linkelve a cikk. Nekünk, hangsúlyozom, nekünk ez most jobban működik. (...)

A közösségi médiában minden jóslat per definitionem vicc, de a játék kedvéért nagyon érdekel, milyennek képzeled a szegmenst öt év múlva.

Fogalmam sincs, öt évvel ezelőtt meg még alig volt Facebook.

Nem, akkor az iwiw búmolt.

Ez a típusú médiafogyasztás, amit a Facebook és az iwiw hozott be, nem fog eltűnni egyhamar. Biztos másképp néz majd ki a kezelőfelület, talán nem is Facebooknak fogják hívni, bár valószínűleg igen, de fogunk ilyen médiát fogyasztani, sőt nagyon határozottan fogjuk arra használni, hogy azon keresztül tájékozódjunk, egyébként mit is fogyasszunk. Nem az Index címlapja lesz nyitva előttem, hanem a Facebook thread, ahogy egyébként részben most is, és mint ahogy nekünk onnan jön a forgalmunk egy szemmel jól látható része, egy idő múlva talán az Indexnek is onnan fog. Hogy a barátaim mit néznek, mit olvasnak, hova mennek étterembe, a jövőben még jobban fogja befolyásolni a döntéseimet, a cégek pedig mindent elkövetnek, hogy erről hamarabb értesüljek, és egyébként is mit gondoljak a termékeikről. Aztán lesz, akinek ez sok lesz, szomorkodunk majd a privacy sérülésén, ahogy most is, csak akkor még sokkal jobban belejön majd az intimszféránkba az összes cég, és nyilván az ellenállás is erősödni fog, aztán az emberek szép lassan megtanulják finomhangolni, kezelni az eszközt és normálisan viszonyulni hozzá. De lehet, hogy egy év múlva jön valami tök új. Ha lenne fogalmam, micsoda, mennék a Szilikon völgybe meggazdagodni. Ezek nagyon közelről lényegi, minőségi változásoknak tűnnek, de valójában nem azok. A hirdetők meg a márkák ugyanazt fogják csinálni, amit mindig is az elmúlt száz évben. Megpróbálják az üzeneteiket a növekvő ellenállás közepette releváns módon eljuttatni a felhasználókhoz. Ennyi.”