Igenis vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt – ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen – elmozdítsák.
„– Mire számít 2012-ben? A The New York Timesban december közepén azt írta, hogy Orbán meg fog alázkodni, kényszerűen elfogadja majd az IMF feltételeit. Még mindig biztos ebben?
– Restellem bevallani, de ma már nem. Meglepett mindaz, ami a magyar belpolitikában december második felében történt. Meglepett a törvényeknek az a tömege, amelyet a magyar Országgyűlés átgondolatlanul megszavazott, meghökkentett az elutasításnak az a hevessége, amellyel a magyar hivatalosság a külföld tanácsait és aggályait fogadta. Ma már tehát nem lennék annyira határozott, mint amikor a cikkemet írtam, de továbbra is azt gondolom, hogy új helyzet áll elő, ha hozzányúlnak a Nemzeti Bank valutatartalékaihoz, és azok néhány hónap alatt kifogynak. Akkor a kormánynak, Orbán Viktornak és körének új kölcsönökért kell folyamodniuk. Ezek a kölcsönök pedig nem jönnek sem Kínából, sem Oroszországból, sem a Közel-Keletről. Ezeknek a forrása csakis az IMF és az Európai Unió lehet, tehát a feltételeiket el kell fogadni.
– És mi lesz hosszú távon? Lehet, hogy Orbánék tényleg húsz évre rendezkednek be, ahogy ezt a miniszterelnök híveinek ígérte?
– Ugyan kérem! Én nemhogy húsz vagy tíz évre, de öt évre sem számítok. Ám ez elsősorban nem attól függ, hogy az Egyesült Államok vagy az Európai Unió mit tesz, hanem attól, hogy mit tesz a magyar szavazó. Kétségtelen, hogy számos politikai, alkotmányjogi, közjogi törvény – különösen azok, amelyeket december második felében fogadtak el, és amelyekről Clinton külügyminiszter levele is szólt – megnehezíti a jelenlegi kormány leváltását. Én mégis egyetértek Palmer nagykövettel: igenis vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt – ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen – elmozdítsák. Nem hiszem, hogy Európa közepén hosszú távon fennmaradhatna egy kézivezérelt politikai és gazdasági rendszer.”
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.
Áll a bál Franciaországban, még a külügyminiszter is üzent.
Hónapokig tartó titkolózás után lehullt a lepel: az ukrán elnök bemutatta a dokumentumot, ami lezárhatja a háborút.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei júniusban.
Az USA már törvényi szinten támogatja a fosszilis és nukleáris erőműveket a növekvő MI-áramigény miatt. Európa zöldipara piacot és finanszírozást veszít, ezáltal hazánk sérülékenyebb lehet.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
Ismerős dallamok szólnak, visszatérnek a jól bevált receptek, ugyanazokat a történeteket meséljük el – és ugyanazokat a filmeket nézzük.
A korábbi amerikai elnök Oroszországot a Nyugat részének nevezte, Putyin pedig sérelmezte, hogy mégis ki vannak rekesztve a NATO-ból – és ez csak a jéghegy csúcsa a nyilvánosságra került dokumentumban.
