Egy kisdoktori dolgozat margójára

„Nem is olyan nagy dolog? Szívemre teszem a kezemet: olyan nagy bűn, igen, mert ez következik belőle, amit Oroján Sándor leír (akinek őszintén kívánok sikereket a keményen megszerzendő doktorijához), az, hogy innentől kezdve relativizálni lehet a nyilánvaló csalást, hazugságot. Sőt, kell is, hogy az elnök a helyén maradjon. Ez a nagy probléma, ezért kell felállni, és jelezni, hogy ezt nem szabad. Mert ezek után bárki megteheti, hisz nem is olyan nagy baj, főleg, ha rendes ember vagy a mi csapatunkhoz tartozik. Itt van az igazi probléma, hiszen elnökök jönnek és mennek, de amit tesznek, annak a nyoma megmarad, egyre több emberben. És nincs az a kötelező etikaoktatás, ami ezt a folyamatot megállítsa.

Aki vezető, az mintát is ad, tudomásul kell venni, lelkészként mondták, tanították, tapasztalom. Ez lehet jó, követendő, építő és lehet romboló, romlott, káros. Schmitt Pál most éppen rossz mintát ad, egy egész országnak. Kellene egy jó példa is, nagyon gyorsan, el kellene hagyni a pástot és átadni egy arra méltó embernek. Ez szép és jelképes tett lenne, jó kezdő lépés a jövő felé, amit a miniszterelnök a diákolimpikonoknak felvázolt.”