Politikai komisszár jöhet az MNB-be

„Tegnap este az alkotmányügyi bizottság előállt egy pénteken már elfogadni is tervezett módosítóval, ami megnyitná annak lehetőségét, hogy összevonják a PSZÁF-t és az MNB – előre rögzítik azonban, hogy az új szervezetnek, ha lesz, új elnöke is lesz. Tudott az összevonási szándékról? Mivel magyarázza, hogy egy ilyen, végül csak a lehetőséget megnyitó módosítóval álltak elő? Kétharmaddal végülis bármikor dönthetnének az összevonásról e enélkül is.

Nézze, a módosító indítványt éppen aznap nyújtották be, amikor a jegybanktörvény tervezete is megjelent a Parlament honlapján. Nem tudom  nem figyelemelterelésként értelmezni az intézmények esetleges jövőbeni összevonásáról szóló javaslat időzítését. A figyelmet azonban csak pár óráig lehet elterelni, a történet nem változik: a beterjesztett jegybanktörvény-tervezet súlyosan sérti az MNB függetlenségét, az Európai uniós jogot, és hitelteleníti az ország pénzügyi stabilitásáért felelős intézményt.

A kormánypárti módosító javaslat egyébként megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaságirányítás utolsó független intézménye is megszűnjön. Az Unió alapszerződése tiltja, hogy a jegybank elnökének hatásköre megbízása alatt megváltozzon. Az alapszerződés ugyanakkor előírja azt, hogy bármilyen, a jegybank működését érintő javaslatról előzetesen és érdemben egyeztetni kell az MNB-vel és az Európai Központi Bankkal, ami ebben az esetben sem történt meg. Egy, a jegybank elnökének hatáskörét korlátozó új és teljesen előkészítetlen jogszabály – mint a tegnap benyújtott jegybanktörvény – a jelenlegi helyzetben hazárdjáték lehet Magyarországgal. (...)

Hatalomátvételről beszélt – a jelölési mechanizmus miatt?

Ebből a szempontból különösen elgondolkodtató, hogy vajon mire utalt Varga Mihály államtitkár úr, amikor a minap azt mondta, hogy ki kell egyezni a jegybankkal, és hogy ehhez a kormánynak is gesztusokat kell tennie. A törvénytervezet éppen ennek ellenkezőjét bizonyítja.

A miniszterelnök jelölhet egy alelnököt, a kormányoldal pedig a gazdasági bizottságban további egy új monetáristanács-tagot. Eleve nincs szükség ezekre a szereplőkre – a harmadik alelnök tisztsége azért szűnt meg 2007-ben, mert a feladatok ellátásához nem szükséges kettőnél több alelnök. A törvénytervezet egyébként semmivel nem is indokolja, miért van szükség harmadik alelnökre, a tervezet indoklási részében egyszerűen megismétli a törvényjavaslat szövegét, hogy három alelnök lehet. Az új pozíciót sem az intézményi feladatok, sem a takarékos közigazgatásról hirdetett kormányzati elvek nem indokolják.

Az MT-tagságot pedig – bár 2005-ben, politikai okokból 11 főre duzzasztották fel – sikerült 2007-ben 7 főben limitálni. Nemzetközi tanulmányokkal támasztható alá, hogy felesleges egy ekkora ország jegybankjának nagyobb tanács. A bővítés tehát ellene megy az egyébként racionális, takarékossági és elméletileg igazolható szempontoknak is, ezért nyilván más, politikai okokat kell keresni a döntés hátterében.

Ebbe a sorba illeszkedik az a módosítás is, hogy az új törvénytervezet szerint az egyes alelnökök feladatáról, kompetenciájáról – ugyan az elnök javaslatára – a monetáris tanács dönt. Elképzelhető akár az is, hogy az új alelnök lesz a felelős az összes fontos feladatért, a meglévő két alelnök pedig, mondjuk, a portaszolgálatért. Az MT maga választja majd meg elnökhelyettesét is az alelnökök közül, és az MT elnökhelyettese helyettesíti az MNB elnökét az eddigi általános hatáskörű alelnök helyett, aki az elnök javaslatára, miniszterelnöki egyetértés mellett került kinevezésre – ezt a posztot most Karvalits Ferenc tölti be.

Mindezt összeadva ebben a helyzetben az új alelnöki posztra csak egy politikai komisszár kinevezését tudom feltételezni: a kormány elégedetlen volt azzal, hogy az MT nem befolyásolja megfelelően az MNB szakmai stábjának a működését, ezért egy olyan embert kell kinevezni, aki ezt a feladatot ellátja. Az új törvény veszélyesen közel hozza a MNB függetlenségének végleges felszámolását.”