Össztűz alatt Németország: nemcsak a kormány omlott össze, de az energiaválság is berobbant
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
Az adósságválságra megoldást nyújthatna a központilag kibocsátott eurókötvények bevezetése.
„Az adósságválságra megoldást nyújthatna a központilag kibocsátott eurókötvények bevezetése, mely nagyban javítaná az Eurózóna tagállamok finanszírozási képességeit. A kötvények mögött fedezetként állna a stabil német gazdaság, valamint pozitív üzenetet jelentene a piacok irányába a mélyülő integráció és az erős gazdasági alapokon nyugvó európai valuta. A bajba jutott Eurózóna tagállamok (Görögország, Írország, Portugália, Olaszország) olcsó hitelhez jutnának és költségvetésüket fenntartható pályára állíthatnák. Az új eszköz igazi vesztese azonban Németország lenne, hisz számára terhet jelentene az új kötvény, melynek hozamaiba be kellene árazni az eladósodott tagállamok kockázatait is. Drágulnának így a német hitelek és ezt Merkelnek – a korábbi mentőcsomagokhoz hasonlóan – ismét el kellene magyaráznia szavazóinak. Az ellenzéki pártok azzal vádolhatnák a kancellárasszonyt, hogy saját polgárai zsebéből finanszírozza más államok elbaltázott gazdaságpolitikáját.
A német gazdaság szempontjából fontos azonban hangsúlyozni, hogy nagyobb költségekkel járhat a zóna felbomlása, mint a közös kötvények bevezetése. Angela Merkel így könnyen kerülhet olyan helyzetbe, ahol a kisebbik rossz mellett határoz a zóna megmentése érdekében. A költségvetési szigor bevezetése nélkül azonban aligha támogatná ezt a német vezető, hisz a közös kötvények ismét lehetőséget biztosítanának potyautas gazdaságpolitika folytatására. Nem elképzelhetetlen így, hogy a fiskális alapokat megteremtő szerződésmódosítási szándék előfeltétele az eurókötvények kibocsátásának.”