Az indiánok már a spájzban vannak!

„Miért pont a Huey?

Biztos, hogy sokan feltették már ezt a kérdést, hiszen az orosz technika megbízható, és a sok évtized alatt bizonyított az élet minden területén. Ha meg akarjuk tudni egy ilyen volumenű váltás okait, akkor biztos, hogy nem a helikopterben kell keresni! Vegyük sorra! Szinte minden katona, aki Mi-8/17/24-es típusú helikoptert üzemeltet a földön vagy a levegőben, elégedett a típussal és szereti. Tehát nem azért kell másik típus, mert ez nem vált be. Azt sem lehet mondani, hogy azért kell a meglévő helikoptereinket lecserélni Huey-ra, mert így fiatalabb lesz a géppark. A felkínált amerikai helikopterek 1971 és 1979 között készültek, ezért a hasonló korúak, mint a Mi-8/17-es. Abban sincs jelentős különbség az orosz és az amerikai helikopter között, hogy mindkét típusban megvan a továbbfejlesztés lehetősége. A váltás legfőbb oka a finanszírozás körül van!

Nem szabad azt hinni, hogy vásárláskor maga a helikopter kerül nagy összegbe. Általában ez a kisebbik tétel. Az alkatrész-utánpótlás és esetünkben a NATO-elvárásoknak megfelelő műveleti képesség kialakítása kerül sokba. Az orosz hadiipar túl van a Szovjetunió szétbomlása utáni mélyponton. Sok olyan haditechnikát gyártanak, mely keresett cikk lett az egész világon. Több dolog is befolyásolja a Mi-17-es beszerzési és nagyjavítási árát. Először is Magyarország és Oroszország nincs egy katonai szövetségben, másodszor a néhány darabos gépparkkal nem számítunk óriási felvevőpiacnak, végül olyan sok megrendelés van a »Tizenhetesekre«, hogy sorba kell állni a gyártósorról leguruló gépekért. A Mi-17-es jelenleg jó üzlet, ezért az oroszok saját kézbe összpontosítanak mindent, és megragadják az értékesítés minden módját. Ennek keretében tervezik, hogy visszavásárolják a Magyar Honvédség leállított helikoptereit, mivel azok repülőképes állapotba hozhatók. A magyar helikopterekben több ezer óra van még, ezért nagyjavítás és modernizálás után jó áron eladható. Itt jöhet a kérdés, hogy akkor miért nem rendeljük meg eladás helyett a nagyjavításukat?! Az orosz fél által kikalkulált nagyjavítási és modernizálási költségek néha olyan sebességgel változnak, hogy mire összejön a költségfedezet egy-egy megrendelésre, már nem elég az elkülönített pénz. Például, ha a modernizálás és nagyjavítás előtt álló magyar Mi-17-esek közül valamelyiken a korábbihoz hasonló modernizálást szeretnénk megrendelni, már jelentősen többe kerül, mint az előző. Természetesen, ha az összes magyar Mi-17-es nagyjavításra kerül, akkor is további gépeket kell vásárolni a szállítási igények kielégítésére.

Az árakról az USA legutóbbi üzlete adhat támpontot, mert 21 Mi-171-es (Mi-17 V5) helikoptert vett az afgán légierőnek. Egy gép ára így 3,6 milliárd forint, de ez a teljes bekerülési összegnek csak a kisebbik része, mert nincs benne az alkatrész-ellátás, a személyzetek képzése és a kiszolgáló berendezések. Újabb jogos kérdés, hogy akkor az amerikaiak miért nem UH-1-est adtak az afgánoknak a Mi-171-es helyett. Az orosz helikopterek terén van tapasztalata az afgánoknak, ezért csak az ottani eljárásokat kell fejleszteni és szigorítani. Igen nagy feladat lenne (és talán logikátlan is) egy teljesen új hajózó- és repülő-műszaki kultúra bevezetése. Abban az esetben, ha a Magyar Honvédségnél marad az orosz technika, akkor arra is sok pénzt kell elkölteni, továbbá megmarad a bizonytalansági tényező az orosz hozzáállással kapcsolatosan. A felajánlott UH-1N-ek kalkulált bekerülési költsége sokkal kedvezőbb, mint bármely orosz lehetőség. (...)

A felajánlott amerikai helikopterek átlagosan 9000 órát repültek. A tengerészgyalogságnál maximálisan 17500 órát engedélyeztek a helikoptereknek a tengeri sós levegő kártékony hatásai miatt, azonban a gyártó szerint nincs repültóra-korlátozás! Állapot szerint addig üzemeltethető a helikopter, amíg alkalmas rá. Ezt figyelembe véve jelentős üzemidő-tartalékkal rendelkeznek. Rendszeresítésük esetén néhány évig nem kell rájuk nagyobb összeget költeni, ez fontos szempont a jelenlegi pénzszűkös időkben. Nemcsak a beszerzési költségek olcsóbbak az UH-1N esetében, hanem az üzemeltetés is. Az amerikaiak üzemeltetik az orosz technikát, ezért van összehasonlítási alapjuk. Az amerikai adatok szerint kb. ötödébe kerül az UH-1-es üzemeltetése, mint a Mi-17-esé. Az amerikai helikopterek hazai rendszeresítésének vannak egyéb előnyei is. Jelenleg szinte teljesen leállt a repülőeszközökkel kapcsolatos hadiiparunk, melyre jó hatással lenne, ha a Magyarországon használt helikopterek D szintű karbantartási munkálatait itthon végeznék el. Ez munkalehetőséget teremtene, mert szükség lenne magyar szakemberekre, csak a javításhoz szükséges alkatrészt kellene megvenni külföldről. (Jelenleg minden ilyen jellegű költség kiáramlik az országból.)

A leírtakból kitűnik, hogy az amerikai helikopterek sem lesznek teljesen ingyen. Az átvehető forgószárnyasok abban az állapotukban ingyenesek, ahogy kivonják őket a rendszerből. A magyar felet terheli a kiképzések, javítások, modernizálások költsége, valamint a szállítás is. Szóval erre is kell költeni, de hosszú távon jobb megoldásnak tűnik a Huey. Természetesen az UH-1-es minden helikopteres problémát nem old meg. Lehet, Magyarországnak a lengyel példát kellene követnie, mert ott egyszerre üzemel orosz és amerikai technika. Ezzel több kategóriájú szállítóhelikopterük van, és nincsenek teljesen kiszolgáltatva alkatrészellátás szempontjából egyik országnak sem. Talán szerencsésebb és jobb megoldás lenne, ha Magyarországon nem típusváltásról lenne szó, hanem egy új technika bevezetéséről. Véleményem szerint az UH-1N, a Mi-17N és a Mi-24-es jó csapat lenne a piros-fehér-zöld ékkel!”