„A tőkepiac nem az összeesküvések és a pártutasítások terepe, ami valami összehangolt lépéssorozat kapcsán szeretne felnyársalni néhány szerencsétlent. Inkább egy szavannára hasonlít (emlékezzünk a »remek« antilopos hasonlatra 2008-ból!), ahol bizony verseny van a térért és az élelemért (erőforrásokért), és az erősebb, felkészültebb, előre látóbb jut előre, és ahol párthatározatokkal nem lehet jóllakni.
A politikai reakció, a titkosszolgálatok bevetésével történő fenyegetés részben lehangoló, részben ijesztő. Lehangoló, mert pótcselekvés rögtön összeesküvésre mutogatni, amikor a saját bajunkat mi magunk főztük. Ijesztő azért, mert aki a forintot esetleg shortolja, az nyilvánvalóan másként gondolkodik, mint a kormány. Ezekre a másként gondolkodókra most az állam erőszakszervezetei vadásznak. 1989-ben, érettségi után néhány nappal az osztálytársaimmal Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésén voltam. Akkor azt gondoltuk, hogy ezzel lezárult egy kor, ahol a másként gondolkodók a titkosszolgálatok célkeresztjében vannak. Most, 22 évvel később, újra itt tartunk.”