„Félreértések elkerülése végett: ismételten nem a nemzetközi multikat védem, hanem a saját vásárlói jogaimat és lehetőségeimet meg a pénztárcámat. Nem akarom megfizetni sem azt, hogy a magyar kistermelő drágábban állítja elő a semmivel se jobb termékeit, mint a szlovák, sem azt, hogy a mások rovására mesterségesen helyzetbe hozott CBA tulajdonosi köre a nagy nemzetközi multik sorába emelkedhessen (és az így megszerzett nyereségéből a Fideszt meg a Goj motorosokat támogassa). A magyar államnak nem az a dolga, hogy a magyar kistermelőt meg a magyar kereskedőmultit az én pénztárcám rovására és a minőségigényem negligálásával hozza versenyelőnybe. Szívesebben megveszem a magyar zöldpaprikát, ha drágább is, mert csak annak van zöldpaprika íze. De nem akarok olyan helyzetbe kerülni, hogy csak félig rohadt kisszemű magyar szőlőt vehessek, és a multiénál másfélszer drágábban kínált magyar trappista sajtot a szomszédos CBA-ban. (Piacra nem járok, Franciaországban is csak nézelődni. A »magyar észjárású« termelők egy életre elvették a kedvemet minden házi készítésű, ki tudja, milyen körülmények közül szalajtott áruféleségtől. Maradok Csányi Sándor ellenőrzött nagyüzemi módszerekkel készült felvágottjainál. De ez inkább az én egyéni problémám.)
Az a baj, hogy mint mindenben, a multiellenes ideológiák itt is bízvást számíthatnak a magyar nép támogatására. Az egyik barátom mesélte, hogy az Auchan parkolójában beszélgetésbe elegyedett egy emberrel, és visszahallotta tőle mindazt, amit a Jobbiktól, az LMP-től meg a Fidesztől hall a külföldi tulajdonú nagyáruházakról (rohadt kizsákmányolók, a magyar nemzetvagyon tolvajai stb.). Majd mielőtt bement volna vásárolni az Auchanba, arra a kérdésre, hogy de akkor miért ezeknek a szemeteknek a nyereségét gyarapítja, azt válaszolta, hogy mert ők a legolcsóbbak. Nem volt neki kognitív disszonanciája, legalábbis nem tudott róla. Ott megáll a gondolkozás, és ezt Orbánék nagyon jól tudják, építenek is rá, hogy tényleg, hát inkább a magyar vállalkozó gyarapodjon, mint a külföldi! Hogy ez nekünk, vásárlóknak mibe kerül pénzben, választékban és minőségben (és nekünk, állampolgároknak politikai árban), ezt az összefüggést még nem sikerült összekapcsolni a magyar öntudattal.”