A tisztséget elvesztettem, de a fejem a helyén van

Az életkorral járó szemléletbeli változásokon túl a világ és Magyarország sora is nagyot változott 30 év alatt. Nem kellett »hozzáigazítania« a filmet a XXI. századhoz?

A mű semmit sem veszített az időszerűségéből. Üdvös lenne, ha a vadkapitalizmus végre enyhülne Magyarországon, ráadásul mi, magyarok ezt már másodszor éljük át - az első vadkapitalista korszakról szól a londoni szín. A helyzet viszont nemhogy javulna, hanem egyre sötétebb. A Tragédia tehát újabb és újabb oldalát mutatja a mai olvasónak is. Magam sem gondoltam például, hogy »A bűnös önmaga a győzelem, / Mely szerteszór, száz érdeket növel« sor megszületése után 150 évvel ennyire aktuálisnak fogom érezni a konstantinápolyi színt. De alighogy a Fidesz kétharmados győzelmet aratott, fölfénylett számomra Lucifer szavainak értelme: számottevő ellenzék híján a polgárinak mondott oldalon belül fognak elindulni a frakciózások és a harc a pozíciókért.

Ennek a harcnak tudhatjuk be, hogy alig egy év után lemondott a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöki tisztségéről?

Félreértés ne essék: én nem lemondtam; engem fölmentettek - közös megegyezéssel.

Mi volt a »bűne«?

Annyit tudok, hogy a Népszabadság szerint a Fidesz szeptemberi hajdúszoboszlói frakcióülésén többen nehezményezték, hogy az NKA kollégiumaiban még mindig azok döntenek, akik a korábbi ciklusokban - és ezt többen az én rovásomra írták. Ha utánanéztek volna, tudhatnák, hogy nem volt munkáltatói jogom; annyit tehettem, hogy a politikai kinevezettek eltávolítása érdekében noszogattam a minisztériumot. Szőcs Géza azt mondta, nem kell hozzányúlni a kollégiumokhoz. Ha tényleg az volt a baj, hogy Hiller István kinevezettjei még mindig a helyükön vannak, miért engem távolítottak el? Gyanítom, a pontos választ soha nem fogom megtudni.”