Minden tapasztalat, amit addigi pályafutásom során sikerült összeszednem, az a Macskafogóban csúcsosodott ki. Interjú.
„– A Macskafogó annyira népszerűvé vált az elmúlt évtizedekben, hogy ha Ternovszky Béla neve valahol elhangzik manapság, mindenkinek azonnal ez a film ugrik be. Réz András úgy vélte, egyfajta életműfilmről van szó. Egyetért ezzel a véleménnyel?
– Mi alapvetően rövidfilmesek voltunk. A 70-es évekig, a János vitézig szó sem volt arról, hogy nagyjátékfilmet fogunk készíteni. Így a Macskafogóig elkészített filmjeim képezték a munkásságom, életművem jelentős részét. Ez alapján nem mondhatnám, hogy ez a film az életművem szimbóluma. A fesztiválfilmjeimet, a sorozatokat ugyanúgy a munkásságom szerves részének tekintem, és nagyon szeretem őket. Az viszont nem vitás, hogy minden tapasztalat, amit addigi pályafutásom során sikerült összeszednem, az a Macskafogóban csúcsosodott ki. Ha valaki egyszer már megmászta a Mount Everestet, akkor utána még meghághat újabb nyolcezres csúcsokat, de az egyszer már megmászatott, és e fölé már nem lehet menni. Ez nekem sem sikerült természetesen.
– A film bevezetőjében elhangzik, hogy a macskák multinacionális bandái próbálják kiszorítani az X bolygóról az egereket. Fontos volt, hogy ne egy nemzetről mintázzák a macskák társadalmát?
– Akkor talán még nem is volt olyan fontos, mint amilyenné mára vált. Az alvilág viszont már akkor is nemzeteken átívelő módon szerveződött. Korábban sokan kérdezték, mennyire volt tudatos a politikai jellegű poénok elhelyezése a filmben. Mi nem akartunk direkt politizálni. Az akkori magyar mindennapok nyelvén próbáltunk megszólalni, így elkerülhetetlen volt, hogy egyes jeleneteknek politikai kicsengése legyen. De ha akkoriban azt kérdezték, hogy ki a szakszervezetes, akkor milyen válasz érkezett? Valami hülye... persze, azért vállalta. Ha ma feltesszük ugyanezt a kérdést, akkor meg mi az eredmény? Ő szakszervezetes? Hát nem lehet hülye... persze, azért vállalta. Érti, mire célzok?
– Teljesen világos. Engedjen meg egy utolsó kérdést: a James Bond-filmek, melyek a film alapjául szolgáltak, nem kerülhettek magyar mozikba a rendszerváltoztatás előtt. A Macskafogóban több olyan geg, poén is elhangzik, mely az akkori keretek határán mozog. Van bármilyen burkolt rendszerkritika a filmben?
– Azért senki nem megy fejjel a falnak, szóval tudatos rendszerkritikai üzenetet nem hordoz a Macskafogó. Az ilyen próbálkozásoknak időben elejét vették, és az orrára koppintottak az embernek. Ahogy az előbb is mondtam: amikor a korabeli ízlés szerint szólalt meg az ember, annak elkerülhetetlenül megvolt a politikai tartalma. Később ebbe természetesen bele lehetett látni bizonyos rendszerellenes élt, de akkor nem ilyen céllal fogalmaztunk úgy, ahogy.”