Az első fecske

„A szólásszabadság biztosítása és a gyűlöletbeszéd tiltása közötti arany középút megtalálása a szovjet megszállás, a diktatórikus tartalom-kontroll megszűnte óta egyre mélyülő konfliktusforrása a magyar közéletnek. Ma, amikor a tartalomkorlátozás ismét normává vált, csakúgy, mint amikor a korlátlan véleményszabadság volt az alkotmányosan védett jog, a joggal való visszaélést tömegesen és förtelmesen a magukat az árpádsávos zászlóval jelképezők követték el. Ellenük Ön semmit sem tett, talán a kampánya kedvéért, még nyilvánosan a köszöntésüket is szájára vette. A kampány már elmúlt, a »szebb jövő« már a jelen, talán mégse kéne önfeladásig kiszolgálni a Szálasi jelképeivel felékesítettek igényét. Vajon iránymutató lehet egy főpolgármester számára azoknak a mérlegelő képessége, akik olyan elődökkel büszkélkednek, akik az Ön vezetésére bízott fővárost romhalmazzá, és temetővé tették? Akiknek rémtetteire még most is a Dunából kifogott csontvázak emlékeztetnek? Tényleg csak a rég elpusztítottak csontvázainak képtelenek végtisztességet adni, vagy szándékukban áll heccelni azokat, akik új tömeggyilkosságokra lesznek készen? 

2006-ban a Forradalom 50. évfordulóján az akkori főpolgármester a szovjet invázió ellenére a Nagy Imre mellett kitartók számára, a snagovi kolónia még élő tagjainak kitüntetést adományozott. Demszky Gábortól megtiszteltetés volt ezt elfogadni. Most a forradalom 55. évfordulóján e kitüntetés égeti a bőrömet; nehogy már nyilas hóhérok kései drukkerei, a mindenkori karrieristák kegyéből tarthassam meg az emlékérmet! Ha Önök kitalálták a visszavonósdit, akkor élek a jogommal, hogy saját akaratom szerint visszaküldjem; Önöktől ugyanis nem kell! Sem, mint a snagovi kolónia legifjabb tagja, sem, mint a Forradalom hagyományának félévszázados őrzője Önökkel nem közösködöm. Nem kacsintok Önökkel össze, se Kertész Ákos, se Gergényi Péter sem senki más rovására, akiknek visszaveszik a kitüntetését. Lesz még Magyarországnak olyan kormánya, és Budapestnek olyan főpolgármestere, akiktől megtiszteltetés lesz elfogadni kitüntetést, akik nem várnak el ezért dicsérgetést és gazsulálást.”