„Ha már muszáj megcsinálni ezt a nyomorult asztalt, akkor legyen úgy, hogy az önkormányzati törvény kidolgozói országos turnéra indulnak, és minden településen helyet foglalnak az Alaptörvény Asztalánál. Velük szemben meg leül a polgármester és a jegyző, és rászánják azt a néhány órácskát, ami ahhoz kell, hogy bemutassák a nagyméltóságú szakértő úrnak, hogy valójában mivel is foglalkoznak ők, mi a hivatal dolga. Aztán még esetleg egy-két szimulációs gyakorlat, például jusson el a leendő járási központba ügyintézni a kiváló (nem) helyi közlekedés segítségével – a Skoda Superbet addig tessék nálunk hagyni, jut eszembe, a parkoltatás is önkormányzati feladat. Budapest belső kerületei roppant ügyesen meg is oldották (nem).
Komolyan mondom: teljesen rendben van, hogy ennyi idő után alapvető változtatásokat akarnak tenni az önkormányzati rendszeren. De hogy a változtatás ne okozzon nagyobb, reparálhatatlan kárt, mint amit a változatlanság jelentene, ahhoz két dolog szükséges. Egyrészt előbb mérünk, aztán vágunk, azaz jó lenne, ha nem csak a minisztériumból tippelgetnék, hogy milyen is lehet egy polgármesteri hivatal élete, működése, szerepe egy településen, legyen az Debrecen vagy Jászszentlászló. Másrészt pedig tudomásul kéne venni, hogy ma a visszalépéses, listára szavazós, pártlogóval nyomulós országos politikához és annak szereplőihez képest jóval erősebb és személyesebb legitimációja van egy település közvetlenül választott polgármesterének és a helyiekből álló képviselőtestületnek. Ne akarják felülírni a közösség döntését.”